Népszavazás határon túlról is

Budapest |

<p>A határon túli magyar állampolgárok szavazatai akár döntő jelentőséggel is bírhatnak az ősszel esedékes kvótaügyi népszavazásban Magyarországon.&nbsp;</p>

A kormány által kezdeményezett népszavazást május 10-én rendelte el az Országgyűlés, miután a Kúria kimondta: lehet a kérdésben népszavazást tartani. Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? Erről a kérdésről tartanak népszavazást Magyarországon, várhatóan az ősz első felében. Bár a kérdés a Magyarország területére történő betelepítésről szól, nem kizárt, hogy a népszavazást Magyarországon kívül élő szavazók fogják eldönteni: a nagykorú határon túli magyar állampolgároknak ugyanis a magyar alkotmány értelmében joguk van részt venni minden országos népszavazáson. Jelenleg 800 ezer körül van a határon túli magyar állampolgárok száma, így egyáltalán nem mellékes, közülük mennyien járulnak majd az urnákhoz. A népszavazásról Orbán Viktor kormányfő még hónapokkal ezelőtt kezdett beszélni, ám sokáig kétséges volt, egyáltalán tartható-e referendum olyan kérdésben, amely uniós kérdést érint: hiszen egy magyarországi népszavazás eredménye nem lehet kötelező érvényű az uniós szervekre nézve. A kérdésre a Kúria adott választ, amely szerint egy ilyen népszavazás nem ellentétes a magyar jogrenddel. A Kúria döntését azóta már megtámadták az Alkotmánybíróságon, amely várhatóan júliusig dönt az ügyben.A népszavazás érvényessége Magyarországon is küszöbhöz kötött. Akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Az összes választópolgár ebben az esetben a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárokat plusz a magyarországi lakcímmel nem rendelkező regisztrált választópolgárokat jelenti. A határon túli magyar állampolgároknak tehát regisztrálniuk kell. Ez a választást megelőző 15. napig lehetséges, és a Nemzeti Választási Irodánál kell lebonyolítani. Regisztrálni lehet online vagy a kérelem letöltése, kinyomtatása után a www.valasztas.hu oldalról. „Aki a 2014-es országgyűlési választások előtt már regisztrált, annak a soron következő népszavazás előtt már nem kell kérnie regisztrációját, mert az 10 évig érvényes” – tájékoztatta lapunkat a Nemzetpolitikai Államtitkárság. Az, hogy mennyi határon túli állampolgár regisztrál, döntő lehet a népszavazás kimenetelére nézve.  A határon túli magyar állampolgárok száma jelenleg 800 ezer körüli, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyivel emelkedik az érvényességi küszöb is – abba ugyanis csak a regisztráltak számítanak bele, erősítette meg lapunknak a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság. „A határon túli magyar állampolgárok száma a választások szempontjából nem releváns, hiszen a szavazáshoz mindenképpen szükség van az előzetes regisztrációra” – válaszolta lapunknak Soós Zoltán főosztályvezető-helyettes. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, névjegyzékbe vett választópolgárok száma követhető a választás.hu honlapon. A szlovákiai lakhellyel rendelkező kettős állampolgárokat azonban hiába keresnénk ezen az oldalon, ők a kettős állampolgárságot tiltó országok rubrikájába kerültek. Ilyen ország például Ukrajna is.A kettős állampolgárságot tiltó országokból eddig 11 237-en regisztráltak. A legtöbben Romániából vehetnek részt a népszavazáson, innen 111 500-an regisztráltak, Szerbiából 28 902-en. Nem biztos azonban, hogy ennyien szándékoznak részt venni a kvótaügyi referendumon, aki ugyanis 2014-ben a parlamenti választások előtt regisztrált, annak regisztrációja tíz évig érvényes. A valós érdeklődők számáról tehát ez az adat nem ad megbízható képet. Szlovákiában hivatalosan 68-an vesztették el szlovák állampolgárságukat a magyar felvétele miatt 2010 óta: ők biztosan részt vehetnek a népszavazáson, ha regisztrálnak. Alighanem regisztrálnak azonban „titkos” kettős állampolgárok is, akik a szlovák jogrend értelmében csak magyar állampolgárnak minősülnek, ám mivel „nem buktak le”, de facto és de iure szlovák állampolgári jogaikkal is élnek. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, miután regisztráltak a Nemzeti Választási Irodánál. A levélcsomagot a regisztrációkor megadott címre kapják meg – amennyiben nem tartanak a lelepleződéstől. 2014-ben egyébként a magyar országgyűlési választások előtt 195 338 határon túli választópolgár regisztrált, 128 429 érvényes szavazatot adtak le a voksoláson. Szlovákiából és Ukrajnából akkor alig több mint 4000 magyar állampolgár jelezte részvételi szándékát a választáson. 2014-ben a határon túli szavazók több mint 95%-a a Fideszre voksolt.  
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?