Népszámlálás - Bugár a településenkénti etnikai adatokról

A kormányrendelet alapján jelenleg 512 településen van lehetőség a magyar nyelv, 68 esetben a ruszin nyelv, 57-ben a roma nyelv, 18-ban az ukrán nyelv és egyben a német nyelv használatára. A kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011-es módosítása alapján ehhez a listához azok a települések csatlakozhatnak, amelyek lakosságán belül egy kisebbség két egymást követő népszámláláson meghaladja a 15%-os arányt. A 2011-es eredmények alapján 2021-ben 88 településen ruszin, 85 településen roma, 7 településen magyar, két településen német és egy településen ukrán nyelvhasználati jogokkal bővülhet a helyi lakosság lehetősége, amennyiben ezen települések a 2021-es népszámlálás adatai szerint is 15% feletti arányú kisebbségi lakossággal rendelkeznek majd.

„Ezzel egyidejűleg a jelenlegi szabályozás alapján csak az a település kerülhet ki a kisebbségi nyelvhasználatra jogosult települések listájáról, ahol három egymást követő népszámláláson is 15% alá esik az érintett kisebbség részaránya a lakosságon belül. Ennek megfelelően azon települések, amelyeken most 15% alá esett a helyi kisebbség aránya - 31 esetben a roma, 21 esetben a magyar, 17 esetben az ukrán, két esetben a ruszin és egy esetben a német -, még legalább 20 évig megtarthatják nyelvhasználati jogaikat. Ebbe a kategóriába tartozik többek között a szenci magyar közösség is,” – mondta az adatok kapcsán Bugár Béla és hozzáfűzte, hogy ha a kisebbségi nyelvhasználati határ 20%-on maradt volna a jelenlegi 15%-al szemben, úgy 24 további település csúszott volna ez alá a határ alá, köztük 14 magyar, 6 roma, 3 ruszin és egy ukrán érdekeltségű község. Ezek közé a települések közé tartozott volna a magyar közösség szempontjából fontos járási székhely, Rozsnyó is. Emellett további 62 településnek nem lenne esélye arra, hogy 2021-ben nyelvhasználati jogokat szerezzen, köztük 31 roma, 27 ruszin, két magyar és egy-egy német és ukrán kisebbség által lakott településnek sem.

A Híd elnöke továbbá elmondta, hogy a párt fontos eredménynek tartja, hogy bár a koalíciós partnerek hajthatatlan követelései miatt a 15%-os szabály csak 2021 után lép működésbe, azok a települések,

amelyek azt a tavalyi év után akkor is sikeresen átlépik, legalább 30 évre jogosultságot szereznek a kisebbségi nyelvhasználatra. 2021-ben a jogosult települések listája nem csökkenhet, viszont 183 további település kerülhet fel rá. Mindamellett 72 olyan település, amely idén elveszthette volna nyelvhasználati jogait, legalább 20 évig megtarthatja azokat.

„Ezt fontos eredménynek tartom, és remélem, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény reformja által megteremtett keretek egyaránt megkönnyítik az asszimilálódó és a növekvő létszámú kisebbségek nyelvhasználatát az általuk lakott települések lehető legszélesebb körében.,” – fejezte be Bugár. (h, ú)