Népjóléti csomag Ficótól

Lassúnak tartja a minimálbér emelésének ütemét Robert Fico, szerinte a gazdaság növekedése lehetővé tenné, hogy már korábban elérje az 500 eurós határt, mint ahogyan tervezték. A kormányfő korábban még 2020-ra tartotta elérhetőnek az 5-ös számmal kezdődő minimálbért, a Smer hétvégi kongresszusán azonban már 2019-ről beszélt. „Azt várom a tárcavezetőtől, hogy 2017 januárjában indítson intenzív párbeszédet a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel a minimálbér összegéről” – jelentette ki tegnap, a Ján Richter szociális ügyi miniszterrel tartott sajtótájékoztatóján Fico.

A minimálbér 2017 januárjában 435 euróra emelkedik, vagyis két év alatt kellene újabb 65 eurót ugrania.

Az utóbbi években hasonló léptekkel emelkedett a minimálbér, januártól 30 eurós az emelkedés, de a munkaadók ezt az ütemet túl gyorsnak tartják. „Az a gond, hogy a munkaerő termelékenysége ennél lassabban növekszik, vagyis sok vállalkozó nem tudja kitermelni a minimálbért sem” – mondta lapunknak Peter Kremský, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének (PAS) ügyvezető igazgatója. Szerinte a túl gyors emelkedés azt eredményezheti, hogy egyes ágazatokban a munkaadók inkább feketén foglalkoztatják majd eddigi alkalmazottaikat, vagy a bérük egy részét „zsebbe”, nem hivatalosan fizetik.

A kormány szerint azért van szükség a minimálbér jelentősebb emelésére, hogy növekedjen a különbség a szociális segélyből és a bérből származó jövedelem között. Ivan Švejna (Híd) szerint, amíg a gazdasági növekedés lehetővé teszi, addig nem jelent túl nagy gondot a minimálbér növekedése. „Amíg van igény a munkaerőre ilyen áron is, amíg csökken a munkanélküliség, addig ezt nem tartom túl nagy problémának” – mondta lapunknak a szociális ügyi minisztérium államtitkára.

Ján Richter szociális ügyi miniszter tegnap megerősítette azt is, hogy várhatóan jövőre elkészül az úgynevezett régi nyugdíjasok, azaz a 2004 januárja előtt nyugállományba vonultak járadékának átszámítását szabályozó törvény. A miniszter szerint átlagosan mintegy 50 eurós emelkedésre számíthatnak azok, akiknek a jövedelme 2003 előtt magasabb volt az átlagnál. 

2018-tól emelkedhet a régi nyugdíjasok járadéka

Várhatóan 2018 januárjától számíthatnak majd magasabb nyugdíjra az úgynevezett régi nyugdíjasok, vagyis azok, akik még 2004 januárja előtt kérték nyugdíjaztatásukat. Ők még a régi szabályok szerint megállapított nyugdíjat kapják, ami elsősorban a magasabb keresetűek számára hátrányos. A szociális ügyi minisztérium a konkrét átszámítási módszert még nem árulta el, de Ján Richter szociális ügyi miniszter szerint átlagosan mintegy 50 euróval nőhet a nyugdíjuk. „Mindenkinek egyénileg számítjuk ki a nyugdíját. Az átszámítás mintegy 100 ezer nyugdíjason segíthet” – jelentette ki Richter.

Magasabb anyasági

A kivetési alap 70 százalékáról 75%-ra nő majd az anyasági támogatás összege, amit a kismamák 34 hétig kapnak. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb kismama csaknem a nettó fizetésével azonos összegű támogatást kap majd a szülést közvetlenül megelőző és utána következő időszakban.

Szigorúbb feltételek

A szociális segélyből és a bérből származó jövedelem közti különbséget akarja növelni a kormány azzal, hogy szigorítja a munkanélküliek munkavállalási lehetőségeit, és egyben folytatni akarja a minimálbér emelését a következő években is. A munkanélküliek nem dolgozhatnak majd rendes munkaszerződésre, jelenleg erre van lehetőség – részmunkaidőben –, úgy, hogy legfeljebb havi 148 eurót kereshetnek. Az a lehetőség továbbra is megmarad, hogy megbízási szerződésre dolgoznak, de legfeljebb csak 40 napot évente, a megengedett havi maximális jövedelem nem változik, marad a 148 euró, vagyis a létminimum 75%-a. Ugyanakkor a munkanélküli nem dolgozhat megbízási szerződésre korábbi munkaadójánál, hogy elkerüljék azt, hogy a munkaadó ugyan elbocsátja, de megbízási szerződésre újra alkalmazza, és fizetése egy részét „feketén” fizeti. Nem dolgozhat majd megbízási szerződésre annál a munkaadónál sem, aki az utóbbi 6 hónapban bármikor elutasította alkalmazását. Szigorúbb lesz a bejelentési kötelezettség is: egy nappal a munkába állás előtt be kell jelenteni az így alkalmazott személyt a Szociális Biztosítóban, ellenkező esetben megszűnik a munkanélküli státusa.

Aki nem akar dolgozni

Hat hónapig nem kerülhet be a munkanélküli-nyilvántartásaba az a munkanélküli, aki ismételten egy hónapon belül feladja állását. A minisztérium szerint ugyanis sokan elfogadják ugyan a nekik ajánlott munkát, tartva attól, hogy kihúzzák őket a munkanélküli-nyilvántartásból, ám néhány napon belül felmondanak. A szaktárca adatai szerint tavaly 40 ezer olyan munkanélkülit regisztráltak, aki ugyan kapott munkát, de három hónapnál rövidebb ideig volt állásban, közel harmaduk egy hónapnál is rövidebb ideig bírta. Ugyancsak kihúzzák a munkanélküli-nyilvántartásból azokat, akik elutasítják az aktív foglalkoztatási támogatásokat, például a tanácsadást, az átképzést vagy a közmunkát.

Utazási támogatás

Enyhülnek a lakóhelyüktől nagyobb távolságra dolgozókra vonatkozó feltételek. A támogatás egy év elteltével újra kérvényezhető lesz – jelenleg csak 2 év elteltével kérhető újra –, és folyósítják akkor is, ha a munkavállaló munkahelyet vált a támogatási időszakban.

Segély a munkavállalónak

Az alacsony fizetésért munkát vállalókat segíti majd az az intézkedés, hogy a fizetésüknek csak 50 százalékát számítják majd be a szociális segély megállapításakor. Jelenleg 75%-ot vesznek figyelembe. A módosítással azokat akarják munkavállalásra ösztönözni, akik jelenleg tartósan munkanélküliként szociális segélyen élnek, így egy évig még kaphatják a szociális segély egy részét is a bérük mellett.