Nem vitázhatnak Ficóról

A Bašternák-ügy miatt júliusban Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter, júniusban pedig Robert Fico kormányfő leváltását kezdeményezte az ellenzék. A kormánypártok mindkét rendkívüli ülés megnyitását megakadályozták, válaszként az ellenzék minden héten tüntetett a kormányfő luxuslakása előtt, és petíciót indított Kaliňák leváltására. Andrej Danko (SNS) házelnök döntése szerint a kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány a szeptemberi ülés utolsó, 84. pontja lesz, ráadásul nem rendkívüli, hanem rendes programpontként. Így akár még az októberi ülésre is áttolható. Az ellenzék azt sem tartja kizártnak, hogy a kormánykoalíció ismét megakadályozza a vitát. A Robert Kaliňák menesztésére vonatkozó rendkívüli ülést a mostani tanácskozás befejezése után tűzi napirendre Danko – nem tudni, mikor. Az újabb halasztást a jövő pénteken esedékes pozsonyi uniós csúcstalálkozó indokolhatja. A kormány nem szeretné, hogy a csúcs előtti napokban központi téma legyen egy adócsalás gyanújába keveredett vállalkozó és a kormányfő, valamint a belügyminiszter kapcsolata. 

Grigorij Mesežnikov és Ján Baránek elemző szerint a kormánykoalíció eljárása az ellenzéknek kedvez, és még inkább a figyelem középpontjába állítja a Bašternákügyet. „Andrej Danko házelnöki ténykedése katasztrófa. Pavol Paškához hasonlóan megpróbálja manipulálni a parlament programját. Ezzel további érveket ad az ellenzéknek” – mondta Mesežnikov. Szerinte eddig nem volt példa arra, hogy egy bizalmatlansági indítványt rendes pontként soroltak volna be. Baránek szerint Danko azért csinálhatott „szürke” programpontot a rendkívüli ülésből, hogy kisebbítse a kormányfő menesztéséről szóló vita. „Nem hinném, hogy az ülések késleltetése jó taktika. Ellenkezőleg, tovább élezi a helyzetet” – magyarázza Baránek. Hozzátette, az uniós partnerek egyébként is tisztában vannak a belpolitikai helyzettel, Robert Kaliňáknak már az Európai Parlamentben is magyarázkodnia kellett a Bašternák-ügy miatt. „Szlovákia besorakozik azon közép-európai országok közé, ahol problémák vannak a parlamentáris demokráciával” – zárta Grigorij Mesežnikov.

Házszabály és offshore

A parlament szeptemberi ülésén egyebek mellett az új házszabály, a politikai pártokról szóló törvény módosítása és az offshore-törvény is terítékre kerül. A plénum elutasította Richard Vašečka (OĽaNO) javaslatát, hogy a házszabály módosító javaslatát töröljék a programpontok közül, mert a javaslatot illetően nincs egyetértés az ellenzék és a koalíció között. Gál Gábor (Híd) állítja, a vita során még módosítani szeretnék a felszólalóknak megszabott 20, illetve 30 perces időtartamot. Javasolni fogják, hogy a képviselőkhöz hasonlóan a parlament alelnökei is csak korlátozott időkeretben szónokolhassanak. 

A plénum elé kerül az úgynevezett offshore-törvény is, mely csökkentené a korrupció és a pénzmosás mértékét és átláthatóbbá tenné a közpénzek felhasználását. A törvény minden olyan helyzetre vonatkozna, amikor az állam és a magánszektor között vagyonátruházásra kerül sor, illetve állami forrásokat használnak fel a magánszektorban.