Nem tudni, milyen segítséget várhatnak a déli régiók az uniós mentőcsomagból

A három párt a közeledési folyamat során közös munkacsoportokat hozott létre, amelyek közül az egyik a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó uniós pénzügyi csomag felhasználására tesz javaslatokat. Ebben többek közt a mezőgazdaság és az infrastruktúra fejlesztését emelték ki.

Kihagyott déli régiók

Nagy József, az Összefogás alelnöke, az uniós támogatásokkal foglalkozó munkacsoport vezetője pénteken a parlament előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, szerinte a kormány alábecsüli a járvány második hullámának gazdasági hatásait. Szerinte a kabinet által közreadott, a gazdaság fejlesztési lehetőségeit elemző dokumentumból nem derül ki, hogy milyen segítséget várhatnak a dél-szlovákiai régiók. Ezért a munkacsoportjuk a dokumentumra reagálva egy javaslatcsomagot állított össze. Nagy szerint a környezetvédelmi célokon túl a mezőgazdaság fejlesztésére is áldozni kellene a szóban forgó uniós forrásokból. „A mezőgazdaság szó azonban még csak nem is szerepel a kormány dokumentumában” – tette hozzá.

Farkas Iván, az MKP alelnöke, a hárompárti munkacsoport tagja kiemelte, a pénzügyminisztérium által előterjesztett anyag magában rejti azt a veszélyt, hogy szét fogja aprózni a támogatásokat. „Ennek az lehet az eredménye, hogy a források bennragadnak a rendszerben” – mondta azzal, hogy az anyagban nem látni világos célkitűzéseket. Farkas szerint a pályázatok átláthatóságát, rugalmasságát kellene javítani és adminisztrációját egyszerűsíteni. A politikus szerint a forrásokat olyan módon kellene felhasználni, amelynek köszönhetően minél többen részesednek azokból, nem pedig csak egy-egy kiválasztott szektor fejlesztésére kellene azokat költeni. „Szerintünk célként lehetne megfogalmazni azt, hogy minden településnek legyen ivóvíz- és szennyvízhálózata” – emelt ki egy példát. Farkas elmondta, a hárompárti munkacsoport a kis- és középvállalkozók által biztosított munkahelyek megtartását is kiemelt célnak tartja.

A Híd részéről Rigó Konrád a közös sajtótájékoztatón arról beszélt, mindhárom párt egyetért abban, hogy az uniós forrásokból a közlekedési infrastruktúrát fejlesszék. „Azt kérjük és követeljük a szlovák kormánytól, hogy az anyagban, amellyel az EU elé áll, mindenképpen szerepeljen az R7-es és az R2-es gyorsforgalmi út továbbvitele” – mondta. Rigó kiemelte, mivel a támogatás 37 százalékát környezetbarát célokra kell elkölteni, ebbe nagyon jól beleilleszkedik a vasúti infrastruktúra fejlesztése. „Így a Pozsony–Komárom nyomvonal kétpályássá tételét szeretnénk látni a kormány anyagában, amely 400–500 milliós tételt tesz ki” – részletezte, és hozzátette, hogy a Pozsony–Párkány és a Zólyom–
Kassa vonal modernizálására is sort kellene keríteni. Az informatizáció fontosságát is hangsúlyozta, de arról is beszélt, hogy a kormány kórházfejlesztési tervét csak úgy tudják elképzelni, ha a dél-szlovákiai intézmények is helyet kapnak benne.

A jogállamiság kérdése

Azzal kapcsolatban, hogy az uniós támogatásokat jogállamisági kritériumokhoz kössék-e, a három párt eltérő véleményen van. Farkas alapvetően egyetért a törekvéssel. „Azonban a jogállamiság megítélését minden tagországban egyforma séma szerint kellene végezni” – tette hozzá. Nagy azonban arról beszélt, a témában alapvetően más a véleménye. A korábbi EP-képviselő szerint például egy ország politikai vezetője miatt nem lehet egy konkrét terület fejlesztésére szánt támogatásokat leállítani. „Hogy is lehetne olyan, hogy egy mezőgazdász ne kapja meg a támogatását addig, amíg egyik vagy másik politikust le nem váltják?” – tette fel a kérdést Nagy azzal, hogy egy ilyen helyzetet abszurdnak tartana. A megoldást inkább abban látja, hogy az uniós forrásokat veszélyeztető korrupciót az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) kell kivizsgálnia. „Illetve erre szolgál majd az Európai Ügyészség is” – mondta, és hozzátette, nem tud azzal egyetérteni, hogy a polgárokon, vállalkozásokon keresztül akarjon valaki nyomást gyakorolni az egyes nemzetállamok kormányaira. Rigó szerint azonban az ő pártja természetesnek tartja, hogy a jogállamisági követelmények és az uniós források egymással összefüggjenek. „Nagyon helyénvaló, ha az EU ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik, és nagyon helyénvaló, ha ezt is olyan paraméternek veszi az államok megítélése során, ami aztán hatással van a gazdasági juttatásokra” – mondta a Híd politikusa a jogállamisági követelményekről.

Tárgyalás a kormánnyal

A három magyar párt az egyes témákban a kormány tagjaival is igyekszik egyeztetni. Ehhez kapcsolódó hír, hogy Berényi József (MKP), Csenger Tibor (MKP) és Pataky Károly (Híd) megyei alelnök pénteki tárgyalást folytatott a közlekedési minisztérium államtitkárával, Jaroslav Kmeťtyel (Sme rodina-jelölt). A megbeszélés főleg a Dél-Szlovákiát érintő úthálózat-fejlesztésről szólt. A két párt politikusai a Nagymegyert és Galántát összekötő úthálózat modernizációját, a Komárom–Érsekújvár–Nyitra útszakasznak a városok elkerülésével történő felújítását és a Kassát elkerülő, R2-es Kassaolcsvár – Saca útvonal megépítését szorgalmazta. Az államtitkár pedig arról beszélt, hogy az R7-es gyorsforgalmi út folytatása – Dunaszerdahelyt érintve Érsekújvár irányába – ennek a kormánynak is a prioritása.