Nem pártok, hanem személyiségek

Pozsony. „1998-ban a szlovákiai választások népszavazásra emlékeztettek, melyen a kérdés így szólt: ön a HZDS vagy az SDK szavazója? És a polgárok egyértelműen Vladimír Mečiar ellen szavaztak” – mondta tegnap Lindsay Lloyd, a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) munkatársa a 2002-es választásokról szóló pozsonyi szakmai szemináriumon. Szerinte a négy évvel ezelőtti, szokatlanul magas részvételi aránnyal ellentétben most csak a polgárok legfeljebb 70%-a fog az urnákhoz járulni. „1998-ban az SDK világos alternatívát kínált, hajlandóságot mutatott az együttműködésre további három párttal. Ám mivel nem tiszta jobboldali kormány jött létre, a reformok nem valósultak meg, az életszínvonal nem emelkedett, a jobboldali pártok fokozatosan elveszítették a polgárok bizalmát. A legtöbben a külföldi sikerekről és az integrációról beszélnek. Az emberek elismerik a külpolitika fontosságát, de ennél jobban érdekli őket a munkanélküliség, az életszínvonal, az egészségügy és a korrupció” – összegezte szlovákiai tapasztalatait az amerikai szakember. A választópolgárok egy része ősszel azért nem fog szavazni, mert nem vár változást a választások eredményétől, szkeptikus, borúlátó, illetve mert túl hamar kezdődött a választási kampány, a politikusok támadják egymást, intrikákat szőnek, az emberek pedig belefáradtak a politikába. Ugyanakkor Lloyd szerint még van esély arra, hogy a civil szervezetek mozgósítják a határozatlan polgárokat. Miroslav Švec, a Közvélemény-kutató Ügynökségek Szlovákiai Szövetségének elnöke rámutatott: minél több elsőszavazó és határozatlan polgár járul az urnákhoz, annál kisebb lesz a jelenleg vezető pártok támogatottsága, emelkedni fog viszont az új politikai erők szavazatainak száma. A felmérések szerint a kampány csak a lakosok 34 százalékát befolyásolja, 62% a huzamosabb ideje vezető pártokra adja szavazatát, az emberek 6%-a csak a szavazóhelyiségben dönti el, kire voksoljon. A leglojálisabb választópolgárai a Magyar Koalíció Pártjának és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak vannak. A jelenlegi kormánypártokra voksolók közül sokan más politikai erőkhöz pártoltak át. Az SDK szavazóinak mindössze a 20%-a voksolna Dzurinda jelenlegi pártjára, az SDK anyapártjai helyett sokan az ANO-t és a Smert részesítenék előnyben. Az SOP valamikori szavazói most a Smerre, az ANO-ra és egyéb pártokra, az SDĽ-lel 1998-ban rokonszenvezők idén ősszel a Smerre, az SDA-ra és az ANO-ra szavaznának; az MKP-t támogatók 85%-a továbbra is hű maradna a Bugár Béla vezette párthoz. Az ANO és a Smer elsősorban az SDK-tól, az SDĽ-től, az SOP-től és az elsőválasztóktól, illetve a HZDS-től szerezne voksokat. „A határozatlanok és az elsőválasztók elsősorban szüleik, barátaik, újságírók, szomszédjaik és kollégáik szerint szavaznának, legkevésbé a híres személyiségek és politikusok véleményét vennék figyelembe” – mondta Oľga Gyarfasová, a közérdekű kérdésekkel foglalkozó intézet munkatársa. Švec szerint a választások eredményét befolyásolja az időjárás, a politikai kampány minősége és színvonala, a kampány alatt kirobbanó botrányok és az egyes erők listavezetője is. „Az emberek ugyanis a pártok és a programok helyett elsősorban a személyiségeket, a rokonszenves politikusokat jegyzik meg, és a nevükhöz fűződő pártra voksolnak” – magyarázta lapunknak Švec. (sza)