Nem muszáj kifizetni a bírságot

Bizonyára kevesen kedvelik ezt a mozdulatotTASR-felvételA közlekedésrendészet alapvetően nem büntethet meg minden szabálysértést. A bírság kiszabásának egyik alapfeltétele, hogy a kihágást bizonyítaniuk kell – például gyorshajtásnál bizonyító erejű a fénykép vagy a radar felvétele. Elsősorban olyan kihágást lehet büntetni, amely közlekedési szabályok súlyosabb megsértésére utal. Itt azonban a rendőrségnek lényegesen nagy hatásköre van, ugyanis a kihágás súlyosságát csak ők állapíthatják meg. Sem a közúti közlekedésekről, sem pedig a kihágásokról szóló törvény nem határozza meg a bírságok alsó határát, ezért elvileg minden kihágásnál lehet „alkudni”.

Egyes kihágásokat azonban nem lehet elintézni helyszíni bírsággal, a rendőrök ilyenkor automatikusan elveszik a jogosítványt. Ilyennek számít, ha a sofőr ittasan vezet, elutasítja az alkoholvizsgálatot, nem megy el a kötelező orvosi kivizsgálásra, 40 kilométerrel túllépi a megengedett sebességet, vagy ha a jogosítványa megrongálódott. A rendőrség a helyszínen legfeljebb 2000 koronás bírságra büntetheti a szabálysértőt – nagyobb bírságot nem engedélyez a törvény. A sofőr kérésére a rendőr köteles igazolni, hogy jogosult a bírság kiállítására és beszedésére. A kifizetés után a szabálysértésről nyugtát kell kiállítani.

A rendőrök nem egyszer kijelentik: ha az illető nem fizet a helyszínen, később lényegesen többe fog kerülni a szabálysértés. Ez azonban törvényellenes. Ha ugyanis nincs elég készpénze, vagy úgy dönt, nem fizeti ki a helyszínen a bírságot, a rendőrség köteles nyugtát kiállítani a szabálysértésről. Tájékoztatnia kell az illetőt a bírság kifizetésének módjáról, valamint arról, milyen következményekkel jár, ha figyelmen kívül hagyja a büntetést.

Jogunk van fellebbezni?

Nem kell mindenáron kifizetni a közlekedési szabálysértésért kiállított helyszíni bírságot. Ha meggyőződése, hogy nem követett el kihágást, egyszerűen fellebbezhet a döntés ellen. Azonban ne feledkezzen meg arról, hogy ezt csak akkor teheti, ha a bírságot valóban nem fizeti ki. A törvény ugyanis kimondja: a helyszíni bírságok ellen nem lehet fellebbezni, ezért ha valaki úgy dönt, nem fizet, az ellen eljárást indít a rendőrség.

Abban az esetben, ha a hatósági szerv az eljárás során bűnösnek ítéli, újra kiállítják a bírságot, esetleg bizonyos időre eltilthatják a gépkocsivezetéstől. Egyben az eljárás költségeit is térítenie kell. Az eljárás után kirótt bírság azonban nem lehet nagyobb a kihágásért eredetileg kapott büntetésnél, mivel a törvény szerint a bírságot a további eljárás során nem változtathatják magasabbra. Még ez ellen a döntés ellen is lehetséges a fellebbezés. Ha ezek után sem elégedett, már csak a bíróság marad hátra.

Arra sem tanácsos hagyatkozni, hogy a rendőrség megfeledkezik a kihágásról, ha a törvény által előírt 15 napon belül nem téríti a büntetést. A kihágáskor kapott nyugtán szerepel a figyelmeztetés, mely szerint a késésért késedelmi díjat is kell fizetni. Egyéb szabálysértésekkel ellentétben, a közlekedési kihágások miatt a hatóságoknak három éven belül kell eljárást indítani. Előfordulhat, hogy az illető a bíróságon sem járna sikerrel. Akkor már viszont az eredeti bírság, késedelmi díj és perköltség mellett, még a másik fél ügyvédjét is fizetnie kellene. A végösszeg tehát a több tízezer koronát is elérheti, ami nem kis kiadás, ha belegondolunk, hogy eredetileg csak például 500 koronát kellett volna fizetni.