Nem lenne olcsó a nyugdíjkorhatár plafonjának a bevezetése

Bizonyos feltételek mellett a két másik kormánypárt és az ellenzék egy része is kész elfogadni a korhatárplafon bevezetését. A Híd előbb alapos elemzést akar, látni szeretné, hogy milyen pénzügyi és egyéb hatásai lesznek a törvénynek. „A korhatár befagyasztása mellett erősíteni kell a családpolitikát is, mert hosszú távon ez rontja leginkább a nyugdíjrendszer stabilitását, befolyásolja a nyugdíjak összegét” – magyarázta Bugár Béla, a Híd elnöke.

Milyen rendszer lesz?

Arról is egyeztetni akarnak, hogy a plafon eléréséig, vagyis mintegy 2037–38-ig marad-e a nyugdíjkorhatár meghatározásának jelenlegi módja. Most a várható életkor alapján évente határozzák meg az emelés mértékét. „Az is elképzelhető, hogy lassabb legyen az emelkedés gyorsasága, például évente ne két hónappal, hanem csak eggyel emelkedjen a határ – mondta lapunknak a Híd elnöke. – Készek vagyunk tárgyalni a témáról, de szélesebbre nyitnánk a témát.” A párt már korábban is javasolta, hogy olyan rendszert hozzanak létre, amelyben legalább már 5 évvel a korhatár elérése előtt pontosan meghatározható a nyugdíjba vonulás időpontja. A Híd felvetheti azt is, hogy az alkotmány védje a második nyugdíjpillért is.

1 gyerek, 1 év – de minimum középfokú végzettséggel

Az SNS határozottan támogatja a nyugdíjkorhatár befagyasztását, de a nőknek kedvezményt akar elérni. „Ha megegyezünk 64 vagy 65 évben, akkor a nők egy évvel korábban menjenek nyugdíjba” – jelentette ki Andrej Danko pártelnök. Ezt a lehetőséget Robert Fico sem zárta ki.
Az alkotmánytörvény elfogadásához azonban ellenzéki támogatásra is szüksége lesz a koalíciónak. Az OĽaNO és az SaS tegnapi nyilatkozatai alapján azonban nem teljesen kizárt, hogy meglesz a szükséges 90 voks (a Pellegrini-kormány 83 voksot kapott a bizalmi szavazáson). Igor Matovič az SNS-hez hasonlóan a nőket részesítené előnyben: minden felnevelt gyerek után 1 év kedvezményt adna, de csak akkor, ha az anyának legalább középfokú végzettsége van. Még a liberális SaS is hajlik a plafon bevezetésére, igaz, ők csak egyszerű törvényben határoznák meg. „Ha bebetonoznánk az alkotmányba, akkor veszélybe sodornánk a jövőbeni nyugdíjakat” – jelentette ki Eugen Jurzyca, a párt gazdasági szakértője.

70 milliárdos kedvezmény

A Költségvetési Tanács (RRZ) szerint az intézkedésnek hosszú távon viszonylag komoly következményei lennének. Azt Robert Fico is elismerte, hogy 2070-ig mintegy 70 milliárd eurós költséget jelentene a plafon bevezetése, szerinte azonban ezt vállalni kell. Az RRZ szerint a hatások 2038 után kezdenek majd jelentkezni, amikor a jelenlegi szabályok alapján elérnénk a 65 éves plafont. „A keletkező hiány a GDP 0,3 százalékát teszi majd ki” – állítja az RRZ.

A nyugdíjplafon bevezetését a szakszervezetek is szorgalmazzák. Már februárban benyújtották a parlamentbe azt a petíciót, amelyben 64 éves korban maximálnák a korhatárt. Ennek támogatására 126 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Azt is szeretnék, ha bevezetnék az úgynevezett előnyugdíjat, amelyet például azok kérhetnének, akik például három műszakban dolgoztak hosszú ideig. Ha a javaslatukat nem fogadják el, akkor készek népszavazást kezdeményezni a témában. (lpj, TASR)