„Nem lehetünk kishitűek”

Tudjuk, mely járásokban, községekben volt viszonylag alacsony a részvétel. A kampány során ezekre szeretnénk összpontosítani, és minden legitim eszközt bevetünk. Somogyi Tibor felvétele Az első fordulót sokan az MPK sikereként könyvelték el, viszont azt elhallgatják, hogy 75-80 százalékos részvételre számítottak, ami nem vált valóra. Hogyan készülnek a másodikra, mivel próbálják mozgósítani az embereket, hogy december 15-én többen járuljanak az urnákhoz?

Az első forduló eredményét, hogy 84 képviselőnk bejutott a regionális parlamentekbe, egyértelműen sikerként könyvelhetjük el. Egy alaposabb elemzéssel természetesen nyilvánvalóvá válik: komoly tartalékaink vannak, melyeket, ha az első körben mozgósítani tudtuk volna, ma két megyei elnökünk lenne. Félidőben vagyunk, és komoly esélyünk van, hogy a Nyitrai és a Nagyszombati megyében magyar megyei elnök legyen.

Igen, csakhogy nem lehet a véletlenre hagyni semmit. Mivel próbálnak hatni az emberekre?

Elemeztük a választási eredményeket és tisztában vagyunk vele, mely járásokban, illetve községekben volt viszonylag alacsony a részvétel. Ezekre szeretnénk összpontosítani, és minden legitim eszközt bevetünk. Reméljük, sikerül, mert a második fordulótól függ majd, sikerül-e feltenni az ire a pontot. Nagyon fontos, hogy megszerezzük e két tisztséget, hogy megnyerjük a választásokat.

Miért?

Mert a megyei önkormányzat életében és irányításában a megyei elnöknek óriási szerepe van. A törvényből adódóan, de egyébként is a megyei elnök az a személy, aki reprezentál, tárgyal, intézkedhet, kapcsolatokat teremt...

Más régiókkal?

Más régiókkal és az állammal, az államigazgatással, a központi szervekkel. A megyei elnöknek meghatározó kapocs, de említhetnék gyakorlati dolgokat is. Amikor kialakul a megyei hivatal, az elnök bizalmas emberekkel veszi majd körül magát, akik egyfajta „szürke eminenciásokként” dolgozhatnak, bizonyos információkhoz a képviselőknél is korábban juthatnak. Talán ezt nem hangsúlyoztuk és az emberek nincsenek tisztában a megyei választások jelentőségével. Nem tudatosítják, hogy a kiválasztott képviselők az egyes régiókban élő emberek ügyeit, gondjait, bajait lesznek hivatottak orvosolni. Ők, és nem az állam, a központi hatalom dönti majd el, mi a fontosabb, hogy hol lesz út, hol lesz beruházás...

...hol lesznek magyar iskolák...

...pontosan, és számunkra az oktatás, a kultúra, a könyvtárak, színházak, óvodák jövője nagyon fontos.

Tehát a második forduló előtti kampány elsősorban magyarázó jellegű?

Magyarázó és pozitív. Rámutatunk arra, hogy jelöltjeink szakmailag rátermettek, politikai tapasztalatokkal rendelkeznek, ismertek, és tudásukat, tapasztalataikat tudnák kamatoztatni ebben a tisztségben. Nem szabad kishitűnek lenni. Ha mindenki tudatosítja a választások súlyát, fontosságát, hogy olyan, négy évre szóló döntés előtt állunk, melynek jelentőségét csak később tudjuk igazán felmérni, ha mindenki elmegy szavazni, akkor reális esélyünk van a győzelemre. Sajnos – néhány kivételtől eltekintve – szinte valamennyi ellenjelölt, illetve a mögötte álló pártok hangsúlyozzák: szlovák megyei elnököt kell választani. Nem jobbat, sem szakmailag rátermettebbet, hanem szlovákot. Máshogy nem is képesek felvenni a versenyt sem Kvarda Józseffel, sem Fehér Miklóssal.

Az SDKÚ támogatása inkább gesztusértékű, ám a KDH még erre sem hajlandó, miközben a KDH koalíciós partnere az MKP-nak. Erről mi a véleménye?

Nem lepett meg. Aki 1989 után figyelte az eseményeket, tudja: amikor fontos kérdésekről volt szó – lásd a kisebbségi nyelvhasználati törvényt –, összefogtak ellenünk, mindenki mindenkivel szót értett. A kétfordulós választási törvényt is lényegében ellenünk fogadták el. Valamennyi megválasztott képviselőnk, és ha sikerül győznünk, akkor a két megyi elnök is az egész régió érdekeit képviseli majd, minden egyes polgára – magyarok és szlovákok – ügyét szívén fogja viselni. Viszont ha nem Kvarda és Fehér lesznek a megyei elnök, a másik két jelölt szívén fogja-e viselni a kultúránkat, oktatásügyünket, a bennünket érintő gazdasági és szociális ügyeket? Több mint 300 hatáskör kerül át az egyes régiókra, főleg a pénzelosztásra kell odafigyelni. Egyáltalán nem mindegy, ki áll a megye élén.

Nagyszombatban többséget szerzett a HZDS a megyei parlamentben. A megyei elnök poszt megszerzése javítana a helyzeten?

Igen. Akkor teljesen más pozícióból tárgyalhatnánk, a megyei önkormányzatban is más lesz a súlyunk. Ez a nyitrai önkormányzatra is vonatkozik. Ott ugyan többségben vagyunk, de ha ehhez még hozzáadódna a megyei elnök, sokkal hatékonyabban tudnánk majd érvényesíteni – a közös érdekek mellett – a mi sajátos érdekeinket is. De a kapmány során nem az etnikai hovatartozást hangsúlyozzuk, hanem a szakmai felkészültséget és a reformpártiságot. Más megyékben is csak reformpárti jelöltet tudunk támogatni.

Rudolf Bauert is reformpártisága miatt támogatja az MKP vagy taktikai húzásról van szó? Talán arra számítanak, hogy a KDH majd viszonozza ezt, és végül mégiscsak felszólítja szimpatizánsait: szavazzanak az MKP-jelöltekre?

Nem várhatunk ilyesmit a kereszténydemokratáktól. Félnek, hogy veszíthetnek amúgy is alacsony támogatottságukból, ha nyíltan felvállalnák az MKP jelöltjeit. Nem akarunk üzletet kötni, nem licitálunk. Rudolf Bauer valóban reformpárti, a decentralizáció híve, Kassa főpolgármestereként is tapasztalatokra tett szert, sokkal jobb jelölt Englišnél.

A pozsonyi ötös koalíció választások előtti szerződése értelmében Ľubo Roman megyei elnök hivatalvezetője az MKP jelöltje lesz. Már kiválasztották ezt a személyt?

Igen, de a nevét még nem szeretnénk közzétenni. Más megyékben nem kötöttünk ilyen szerződéseket, a hivatalvezetők kérdése nyitott. Ha Kvarda József és Fehér Miklós nyeri a választást, lényegében azt nevez ki hivatalvezetőnek, akit akar. Azaz előfordulhat, hogy Nyitra és Nagyszombat megyében is MKP-jelölt, sőt magyar nemzetiségű személy lesz a hivatalvezető.