Nem készül hoaxellenes törvény

Tűzvészként terjedt az elmúlt napokban a hír, hogy Nyugat-Szlovákia déli járásaiban két férfi egy fekete furgonból szólított meg gyermekeket, s megpróbálta elrabolni őket. A rejtélyes autót állítólag Felsőpatonyban és Ekecsen is látták, ám kiderült, álhírről van szó.

Pozsony. Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint rendszeresen jelennek meg információk gyermekeket figyelő gyanús furgonokról, ám eddig soha nem igazolódott be ilyen információnak a valóságalapja, s ebben az esetben is álhírről van szó. Az utóbbi hónapokban leggyakrabban menekültekről vagy terrortámadásokról jelentek meg Szlovákiában álhírek, a rendőrség ezekre a hoaxokra a Facebook közösségi portálon hívja fel a lakosok figyelmét. „Ilyen információk terjesztőinek egyetlen célja a szórakozás vagy a félelemkeltés” – állítja Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány. A hoaxok miatt egyelőre nincs tervben törvénymódosítás, a hatóságok úgy akarnak harcolni terjesztésük ellen, hogy közzéteszik, téves információkról van szó. A rémhír terjesztésének bűntettét ugyan tartalmazza a büntetőjogi törvénykönyv, ez alapján rendszerint csak a hamis bombariadók bejelentőit ítélték el.

A hoaxok terjesztése más nyugat-európai országokban is problémát jelent, ám mivel aránylag bonyolult és időigényes felderíteni, pontosan ki és hol kezdte terjeszteni az egyes tévinformációkat, a hatóságok inkább a hoaxokat terjesztő honlapok büntetésére vagy korlátozására összpontosítanak. Emmanuel Macron francia elnök például az év elején bejelentette, olyan jogszabályon dolgoznak, mely alapján a választások előtti időszakban lehetőség lenne leblokkolni vagy teljesen törölni a dezinformációkat terjesztő internetes portálokat. Hasonló jogszabály, úgynevezett Facebook-törvény érvényes idén januártól Németországban, a hoaxokat terjesztő honlap vagy közösségi portál üzemeltetője kerek 50 millió eurós bírságot is kaphat. Heiko Maas igazságügyi miniszter a törvény elfogadása után úgy fogalmazott: a szólásszabadság ott ér véget, ahol a büntetőjog kezdődik. A közösségi oldalak üzemeltetőinek 24 órán, de legfeljebb egy héten belül el kellene távolítaniuk oldalaikról a gyűlöletbeszédet, rágalmazást és az erőszakra felhívó tartalmakat. A jogszabály hatályba lépését követően Angela Merkel német kancellár telefonon tárgyalt a Facebook alapítójával, Mark Zuckerberggel, s közölte vele, hatékonyabban kellene fellépni az álhírek ellen, mivel ezek komolyan veszélyeztetik a demokráciát. A hoaxokra összpontosít az európai rendőrségek ernyőszervezete, az Europol is, melynek szakértői egyetlen délután több száz álhírt azonosítottak a Facebookon és az Instagram portálon.