Nem ismerik jogaikat a gyermekek

A testi fenyítés nem ritka jelenség a hazai iskolákbanMiroslava Cibulková illusztrációs felvételeA jogaikról mit sem sejtő gyermekek körében jóval több a fiú és a kistelepülésen élő. A különféle iskolatípust látogató diákok közül leginkább a gimnazisták tájékozottak a kérdésben, a legkevésbé a szaktanintézetek növendékei.

A fiatalok jogtudatának mértékét jelentősen befolyásoló tényező a szülők végzettsége és gyermeknevelési módszere. A demokratikus családi légkörben nevelkedő gyermekek magasabb arányban (48,3%) informáltak, mint a liberális (32,3%) vagy autokratikus (35,2%) szellemben nevelt kis- és fiatalkorúak.

A megkérdezett diákok jelentős többsége, mintegy kétharmada az iskolában, a tanítási órákon hallott a Gyermekjogi Egyezményről. Jóval kevesebben jelölték meg információforrásként a sajtót, még kevesebben a szülőket.

A válaszadó gyermekek a legnagyobb arányban (61,4%) az oktatáshoz való jogot tartották a legfontosabbnak. Egyharmaduk a szabad véleménynyilvánítási jogot, egyötödük pedig a lakhatási jogot emelte ki.

Diákjogokról beszélve mindig az emberi, állampolgári jogokra, gyermeki és tanulói jogokra kell gondolnunk. Nem lehet azonban elválasztani ezeket az iskolai élet többi szereplőjének jogaitól.

A tapasztalat azt igazolja, hogy ha az egyik fél joga sérül, akkor a többi szereplőé sem marad sértetlen. Viszont, ha adott szituációban a tanár tud uralkodni indulatain, akkor tanítványaitól is többet várhat a saját jogait illetően. A közoktatás alapkonfliktusa az, hogy az iskola és a felnőttek számára a gyerek egy félbevágott felnőtt. A felnőtt-társadalom általában nem veszi komolyan a gyermekek törvényben megfogalmazott jogait. Tudatosítani kell, hogy a diákjog nem pedagógiai mérlegelés eredménye, ezért általában nem függ a kötelezettségek teljesítésétől, csak akkor, ha maga a jogszabály állít fel ilyen feltételt. Vélhetőleg sok pedagógus nem ért egyet ezzel a kijelentéssel. Pedig a felnőtt-társadalom is őszintén felháborodna azon, ha a kötelességeinek teljesítése esetén érvényesíthetné csak a jogait. A jogok önmagukban illetik meg az embert, ezért helytelen az iskolában azt mondani, hogy „előbb teljesítsd a kötelességeidet, azután majd beszélünk a jogaidról”. A diákjogok érvényesülése együtt jár az iskola nyitottságának, demokratizmusának erősödésével. Azaz a diákjogoknak nem az a rendeltetésük, hogy a pedagógus munkáját megnehezítsék. Éppen ellenkezőleg, a jogszabályok széles körben biztosítják az iskola demokratikus légkörének lehetőségét. A ma iskolájában felértékelődött a jog szerepe. Ez egyrészt jóval nagyobb önállóságot jelent, hiszen az iskola a hatalomtól függetlenül, önállóan hoz döntéseket. Ugyanakkor kötelezően betartandó jogi keretet is jelent, mert az állampolgárra vonatkozó jogszabályokat az iskola, a pedagógus sem sértheti meg, és ugyanúgy a pedagógus munkájára vonatkozó jogi normákat is köteles mindenki betartani. Harmadrészt segíti a demokráciára, a mások jogainak tiszteletben tartására való nevelést. (ervé, em)