Nem helyeslik a magyarok, hogy a határon túliak is szavazhatnak

Felmérés készült arról, hogyan viszonyulnak Magyarország polgárai ezekhez a kérdésekhez. Kiderült, hogy a könnyített honosítás nem zavarja őket, viszont a választójog megadását és a több százmilliárd forintos határon túli támogatásokat nem tartják helyesnek. A felmérést a Publicus Intézet készítette a Vasárnapi Hírek magyarországi lap megbízásából augusztus 10-e és 12-e között, 1002 válaszadó megkérdezésével. A válaszokat a válaszadó pártpreferenciái alapján is osztályozták.  A határon túli magyar könnyített honosítása a válaszadók több mint kétharmada szerint helyes lépés volt: a Fidesz szavazóinak 82, a bizonytalan szavazók 66, a Jobbik szavazóinak 63 százaléka ért vele egyet – az MSZP szimpatizánsainak körében azonban megfordultak az arányok: csak 33 százalék tartja helyesnek, 61 százalék nem.  A válaszadók 57 százaléka szerint azonban az már nincs rendben, hogy a kettős állampolgársággal a határon túli magyarok szavazati jogot kaptak Magyarországon, csak 40 százalék tartja ezt helyesnek. Az intézet más szemszögből is megvizsgálta a határon túli magyarok választójogának kérdését. Azt is megkérdezték ugyanis a válaszadóktól, akkor is helyesnek tartják-e a választójog megadását, ha figyelembe veszik, hogy a határon túliak nem fizetnek adót Magyarországon. Az összes megkérdezett körében így már csak 18 százalék volt azok aránya, akik így is helyesnek tartják, hogy a külhoni magyarok szavazhatnak a magyarországi választásokon.  A külhoni magyar közösségek pénzügyi támogatása a felmérés szerint szintén nem elfogadott a magyar lakosság körében. Keveseknek tetszik Orbánék bőkezűsége A magyarországi magyarok többsége szerint nem helyes, hogy a kormány több százmilliárd forinttal támogatja a határon túli magyarokat – s különösen a futballtámogatásokat utasítják el. Nagy részük szerint a magyar kormány a szavazatmaximálás miatt érdekelt a külhoni magyarok segítésében. A Publicus Intézet felméréséből kiderült az is: a válaszadók 55 százaléka szerint a magyar kormány a határon túli magyarok szavazataira pályázik, és csak 27 százalék vélte úgy, hogy azért támogatja őket, mert felelősséget érez irántuk, és a nemzet részének tekinti őket. Pártbontásban még érdekesebb a helyzet: míg a Fidesz szavazóinak 23 százaléka látja a támogatások mögött a szavazatok maximálását és 57 százalék a felelősségviselés szándékát, addig az MSZP-nél és a Jobbiknál 74–11-re, illetve 77 – 10-re módosul az arány a szavazatmaximálás javára.  A kutatás arra is rákérdezett, tudják-e a válaszadók, hogy a határon túli magyarok döntő többségben a Fideszre szavaznak (a 2014-es magyar parlamenti választásokon az érvényes levélszavazatok 95 százalékát Orbánék szerezték meg). A válaszadók 56 százaléka volt tisztában ezzel a ténnyel, a megkérdezettek mindössze 3 százaléka válaszolt mást, mint a Fidesz, és 40 százalék nem tudott érdemben válaszolni a kérdésre.  A felmérés szerint a válaszadók 43 százaléka egyetért, 53 százalékuk azonban nem ért egyet a több százmilliárd forintos határon túli támogatásokkal. A határon túli labdarúgás támogatása azonban ennél jóval nagyobb ellenérzést váltott ki a megkérdezettektől. Arra a kérdésre, hogy helyesnek tartják-e a székelyföldi labdarúgó-akadémia milliárdos támogatását, csupán 12 százalék felelt igennel, 81 százalék azonban nemmel.  34 százalék tartja helyesnek, 60 százalék azonban elutasítja, hogy a kettős állampolgárok jogosultak lehetnek különböző szociális ellátásokra, például gyesre, nyugdíjra, szociális vagy egészségügyi támogatásokra. A válaszadók többsége egyedül azt támogatja szűken (55 százalék 40 százalék ellenében), hogy a határon túli magyarok igénybe vehessék a magyarországi egészségügyi ellátást. A többi szolgáltatáshoz, az utazási kedvezményekhez, szociális támogatásokhoz, gyes/gyed-hez, nyugdíjhoz való hozzáférést semelyik vizsgált társadalmi csoport sem támogatja – írja honlapján a Publicus Intézet. (fm, Vasarnapi Hirek)