Nem éri meg halogatni a földrendezést

Szlovákiában aggasztó méreteket öltött a telkek felaprózottsága: az országban 8,4 millió telek, 4,4 millió telektulajdonos és több mint 100 millió társtulajdonosi viszony van bejelentve. Egy parcellára átlagban 12 társtulajdonos jut, egy-egy tulajdonosnak pedig átlagban 23 földterülete van. Még mindig több mint 3 ezer olyan kataszteri terület van az országban, ahol nem rendezték a viszonyokat.

Az Iness gazdaságkutató intézet már régebben figyelmeztetett arra, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, mivel a telkek felaprózottsága, szétszórtsága hátráltatja a mezőgazdaság fejlesztését. A földrendezésnek köszönhetően ugyanakkor nőhet az adott régiók vonzereje a beruházók számára, és nőhet az ingatlanok piaci értéke is – állítják az Iness elemzői.

„Az államnak évente átlagosan 120 kataszteri területen kellene beindítania a földrendezést, ami így nagyjából 30 évig tartana. Évente erre 30,8 millió eurót kellene fordítania az államnak”

– nyilatkozta még tavaly Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter.

A parlament tavaly november 27-én el is fogadta a földrendezéssel kapcsolatos szabályok módosítását, amit azonban Zuzana Čaputová államfő december 20-án megvétózott, és visszautalt a parlamentnek újratárgyalásra. Čaputová szerint kétséges, hogy az elfogadott jogszabály összhangban van-e az alkotmánnyal. Úgy véli, a törvény negatív hatással lenne a kis- és közepes gazdálkodókra, vagyis azokra, akik ténylegesen megművelik a földet. A tagosított földterületek tulajdonosait sújtó korlátozásokat és a bérlők javára hozott intézkedéseket az elnök szerint a jogszabály nem indokolja meg kellőképpen. „Ha a földrendezésről szóló törvényt újra el akarják fogadni, akkor azt előbb módosítani kell, a módosítást pedig komoly szakmai eszmecserének kell megelőznie” – vallja Čaputová.

A szakemberek nem értenek egyet a köztársasági elnök érvelésével. A Geodéták és Kartográfusok Munkáltatói Szervezete (ZZGK) szerint a parlament által elfogadott javaslat nem alkotmányellenes, és a mielőbbi elfogadásával mindenki csak nyerne.

„Az eddigi tapasztalataink alapján elmondhatom, hogy a földrendezéssel kapcsolatos jogszabály elegendő féket és ellensúlyt tartalmaz ahhoz, hogy a földtulajdonosok jogai ne csorbuljanak”

– nyilatkozta Vladimír Uhlík, a ZZGK igazgatótanácsi elnöke. Szerinte épp az jelentene gondot minden érintett félnek, ha a parlamentnek nem sikerülne megtörni az elnöki vétót. Ez esetben ugyanis maradnának a korábban érvényes szabályok, amelyek miatt a földrendezés továbbra is rendkívül lassú lesz, és több lesz az ezzel kapcsolatos hiba is, az új szabályok ugyanis jóval szigorúbb ellenőrzésekkel számolnak. Az Iness korábban ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi kormánynak olyan szabályokat kellene hoznia, amelyekkel a következő kormányok is egyetértenek, hiszen a földrendezést nem lehet pár éven belül megoldani, miközben a folyamatos változtatásokkal több kárt okoznak, mint hasznot. Az ügy végkifejletére egyébként már nem kell sokat várnunk: a köztársasági elnök által visszadobott jogszabály sorsáról a parlament legközelebbi, január 21-én kezdődő ülésén döntenek a képviselők.