Nem egész két hónap a földvisszaigénylésekre

– Erkölcsi kötelességünk visszaszerezni eleink tulajdonátA szlovákiai magyarságot joggal foglalkoztatja, hogy ezek a törvények rendezik-e a Beneš-dekrétumok hatályba lépése után elkobzott tulajdon problémáját?

A 229/1991 tt. sz. a földtulajdon és az egyéb mezőgazdasági vagyon rendezéséről szóló törvény lehetővé tette nemcsak a földek, hanem az épületek és egyéb mezőgazdasági vagyon utáni kárpótlást is, az 503/2003 tt. sz. a földtulajdon visszaadásáról és a 180/1995 tt. sz. földtulajdon rendezéséről szóló törvény módosításáról szóló törvény csak a földtulajdon visszaadásról szól. Nem érinti az épületeket és az egyéb ingatlanokat. A Beneš-dekrétumok közül a 108/1945 tt. sz. az ellenséges vagyon konfiskálásáról és a Nemzeti Megújulási Alapról szóló elnöki rendeletre vonatkozik. Nem kevésbé fontos számunkra az sem, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács 104/1945 tt. sz. a magyarok, a németek, az árulók, és a szlovák nép ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és annak gyors szétosztásáról szóló rendelet alapján elvett föld is visszaadható az 503/2003 tt. sz. törvény alapján. A szlovákiai magyarok vagyonának jelentős részét ezek alapján kobozták el. A Szlovák Nemzeti Tanács 33/1945 tt. sz. a fasiszta bűnözők, megszállók, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és a népi bíróságok létrehozásáról szóló rendelete miatt is sok magyar veszítette el a földjét, ám ezeket nem lehet visszaigényelni.

Ha valaki vissza szeretné igényelni tulajdonát, hogyan kezdjen hozzá?

Akár eredeti tulajdonosról van szó, akár örökösről, a területileg illetékes körzeti földhivatalba kell elmennie, ott juthat formanyomtatványhoz. Ez egy viszonylag egyszerű nyomtatvány, a-melyhez azonban számos mellékletet kell csatolni. Ha eredeti tulajdonosról van szó, a személyazonossági igazolvány, a szlovák állampolgárságról szóló okmány, a tartós lakhelyről szóló igazolás elég a jogosultság bizonyításához, hiszen ő a saját tulajdonjoga következtében jogosult személy. Ez annyival egyszerűsíti le a folyamatot, hogy nem kell hagyatéki eljárásról szóló dokumentumokat mellékelni. Örökös esetében bizonyítani kell, hogy az igénylő jogosult személy és szlovák állampolgár.

Magyar állampolgárokra nem vonatkozik a törvény?

Nem, kizárólag szlovák állampolgárok igényelhetik vissza a vagyont.

Tehát a lakosságcsere érintettjei sem?

Nem, legfeljebb ha kettős állampolgárságú személyekről van szó, ám ezek száma elenyésző.

Milyen egyéb mellékletekre van szükség?

Igazolni kell, hogy a kérelmezőnek volt földtulajdona, és hogy ezt a törvényben meghatározott módon és időben veszítette el. A törvény értelmében ugyanis csak az a földterület igényelhető vissza, amely 1948. február 25. és 1990. január 1. között került át az állam vagy jogi személy tulajdonába. Ez látszólag ellentmond annak, hogy a Beneš-dekrétum hatálya alá eső földek is visszaigényelhetők, ám az 503/2003 tt. sz. törvény 3 § 2. bekezdésében úgy rendelkezik, hogy ebben az esetben is hasonlóképpen kell eljárni, mint az egyéb jogcímen visszaigényelhető földek esetében.

Tételezzük fel, hogy valaki a szabályosan kitöltött formanyomtatvány és az összes melléklet birtokában kezdeményezi az eljárást. Mi történik, ha a jogvesztő határidőig nem születik határozat? Akkor elesett a földtulajdontól?

Nem. Elég, ha elindítja az eljárást. Határozat lehet, hogy csak évek múlva lesz. Az a lényeg, hogy feltétlenül nyújtsa be a beadványt, azaz a formanyomtatványt és a mellékleteket, ajánlott levél formájában. Ha személyesen viszi be a hivatalba, akkor vigye magával a beadvány másolatát és kérje az átvétel igazolását hivatalos bélyegzővel, az átvevő aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével. Ha a mellékletek hiányosak, a földhivatal megszakítja az eljárást, de ad időt hiánypótlásra. Tehát ez érintett személynek lehetősége lesz beszerezni a hiányzó iratokat. A fontos az, hogy időben ott legyen a beadvány!

Ha az elkobzott föld már a sokadik tulajdonosánál van, vagy ráépítettek valamit, ebben az esetben pótföldet adnak. Ilyenkor hogyan folyik az eljárás?

A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor nem adható vissza az eredeti földterület tulajdonjoga. Ide tartozik az időközben természetes személyek tulajdonába került földterület, a középületek, lakótelepek alatt elterülő föld, és az, ahol időközben temetők, sport- és egyéb létesítmények épültek. A földhivatal az eredeti föld tulajdonjogát ilyen esetben nem adhatja vissza, ezért határozatot ad ki, amiben megindokolja, hogy milyen okból nem adható vissza a tulajdonjog. E határozat alapján kérheti az igénylő, hogy pótföldet adjanak az eredeti helyett.

Melyik hivatalhoz kell fordulni ebben az ügyben?

A Szlovák Földalap regionális irodáihoz.

Tudomásom szerint a pótföldügyek során már került sor visszaélésekre. Mire kell ügyelni?

Természetesen az igénylő kérhet anyagi kártérítést is. Ha azonban pótföldért folyamodik, joga van ugyanakkora kiterjedésű, értékű, bonitású földre. De ha nem ragaszkodik az eredeti földvagyon paramétereihez, megegyezhet a földalappal, hogy kapjon rosszabb minőségű, de nagyobb területű földet. A törvény ezt részletekbe menően nem szabályozza. Megegyezés előtt azonban alaposan át kell gondolni, megéri-e az ilyen jellegű csere. Hangsúlyozom, az igénylőnek joga van ugyanolyan minőségű földterülethez, nem kell belemenni egy előnytelen pótföldügyletbe. Ha azonban már aláírt egy megegyezést, azon nagyon nehéz módosítani. Fontos tudnivaló az is, hogy az első kimérés díjtalan.

Miért, lehet több kimérés is?

Ha megegyezek a földalappal a pótföldről, és például három év múlva úgy döntök, nem vagyok elégedett a pótfölddel, akkor az újabb kimérés költségei már térítéskötelesek. A törvény értelmében egyébként az egész eljárás adó- és illetékmentes.

Ha ez ilyen bonyolult lehet, akkor érdemes egyáltalán belemenni a pótföldügyletbe? Nem egyszerűbb anyagi ellenszolgáltatást kérni?

Egyszerűbbnek egyszerűbb, de nem biztos, hogy gazdaságosabb. Sokan keresnek meg azzal, hogy visszaigényelhetnének fél hektár földet, érdemes-e ilyen kis terület miatt nekivágni az ügyintézésnek. Tudni kell, hogy Szlovákiában a földárak alacsonyabbak az európai uniós áraknál. Tehát bizonyos fokú áremelkedés várható. De ez csak a dolog gazdasági vonzata. Úgy érzem, erkölcsi kötelességünk visszaszerezni eleink tulajdonát, hiszen ők keményen megdolgoztak érte. Az embereknek tudatosítaniuk kell, hogy ez egy jogvesztő határidő, nem egész két hónap áll a jogosult személyek rendelkezésére. Ez az utolsó lehetőség.