<p>Csaknem egy hónappal Pablo Neruda, a negyven éve elhunyt chilei költő exhumálása után sem derült még fény halálának okára.</p>
Nem derült még ki Pablo Neruda halálának oka
A holttest maradványain az áttételes rákbetegség jelei láthatóak. A mérgezést azonban még nem lehet kizárni. Egyelőre nem küldtek szövetmintákat külföldre, hogy tisztázzák a halál okát - mondta el Eduardo Contreras ügyész csütörtökön. Neruda Isla Negrában lévő sírját bírósági rendelet alapján nyitották fel, hogy kiderüljön, valóban rák következtében halt-e meg a Nobel-díjas költő, vagy a Pinochet-féle puccsot követően méreginjekcióval végeztek vele baloldali kötődése miatt. A kihantolásra több hónapi előkészületeket követően, barátok és tisztelők megemlékezése közepette került sor április elején, a költő csontjait azonnal az ország fővárosába, Santiago de Chilébe szállították. Több mint tíz chilei és külföldi szakértő vizsgálta meg őket. Pablo Neruda 1973-ban, a Salvador Allende vezette szociáldemokrata kormány ellen elkövetett katonai államcsíny után szűk két héttel halt meg. A költő 1992 óta harmadik felesége, az 1985-ben elhunyt Matilde Urrutia mellett nyugodott múzeummá alakított háza kertjében Isla Negrában, a chilei fővárostól 120 kilométerre. Matilde Urrutia egyébiránt kizártnak tartotta, hogy férje gyilkosság áldozata lett. Neruda halála körülményeinek kivizsgálására a chilei Kommunista Párt (PC) vezetője nyújtott be keresetet több mint másfél éve. A párt - amelyhez Neruda erős szálakkal kötődött - a költő egykori sofőrjére és titkárára, Manuel Arayára hivatkozva azt állítja, hogy az írót megmérgezték, és nem a rákba halt bele. A PC és az őket képviselő jogász nemcsak Neruda titkárának, hanem Mexikó korábbi chilei nagykövetének, Gonzalo Martínez Corbalának a szavaira is támaszkodott. A diplomata - aki találkozott az íróval egy nappal annak halála előtt - fenntartotta, hogy Neruda "nyugodtan tudott beszélgetni", minden gond nélkül sétálgatott kórházi szobájában, miközben arra készült, hogy Mexikóba megy, és ott talál biztonságra. A költő ügyét végül 2011 nyarán vették fel arra a listára, amely az emberi jogok megsértésének az igazságszolgáltatás által máig ki nem vizsgált hétszáz esetét tartalmazza.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.