Nem csak az autóiparban fenyegetnek újabb sztrájkok

Peter Kremský, a Szlovák Vállalkozók Szövetségének (PAS) vezetője megalapozott- nak tartja az alkalmazottak béremelési követeléseit. Meg- győződése, hogy jelenleg az államnak is lépnie kell, az adó- reform módosításával is motiválhatják a vállalkozókat a béremelésre.

Hogyan értékeli a szakszervezetek és a pozsonyi Volkswagen megállapodását a kollektív szerződésről?

Pozitívan abból a szempontból, hogy mindkét fél hajlandó volt engedni követeléseiből. A megállapodás ugyanakkor nemcsak egyszeri béremelésről szól, hanem arról is, hogyan működhetnének hosszú távon a dolgok a szakszervezetek és a gyár vezetése között. Nem utolsósorban pedig jó hír, hogy ez a sztrájk nem tartott túl sokáig, és aránylag gyorsan sikerült megegyezni.

Lehetnek ennek a sztrájknak követői, akár az autóiparban vagy más ágazatokban?

Meggyőződésem, hogy igen. A munkapiac helyzete ugyanis jelenleg nagyon kedvez az alkalmazottaknak abból a szempontból, hogy érvényesíteni tudják béremelési és egyéb követeléseiket. Elvégre a Volkswagenben sem csak a bérekről egyeztettek, hanem például a szabadságok számának emeléséről is. Logikus, ha a piacon kevés a szakképzett és jó munkaerő, akkor az ilyen alkalmazottak értéke emelkedik, tehát további sztrájkok is megalapozottak lennének.

Viszont a sztrájknak nincs különösebb hagyománya az országban, ez volt az első komoly ilyen jellegű tiltakozás…

Viszont épp a Volkswagenben lezajlott sztrájk változtathat ezen. Ha nagy a munkanélküliség és az emberek örülnek, hogy legalább valamilyen munkájuk van, akkor aligha várhatjuk el tőlük, hogy sztrájkolni fognak. Másrészt, ha tudják, hogy a munkaerőből hiány van, az alkalmazottak felbátorodnak és hajlamosabbak sztrájkolni.

Befolyásolhatja egy ilyen sztrájk a későbbi beruházásokat az autóiparban?

A Volkswagenben végbement sztrájk nem volt olyan komoly, hogy bármilyen módon hatással lehetne a későbbi beruházásokra, a két fél aránylag gyorsan megegyezett. Az autógyárban megegyezett fizetésemelésnek sem lesz olyan drámai hatása az autógyár költségvetésére, értelmes összegen tudtak megegyezni. A sztrájk, vagy az esetleges további sikeres sztrájkok viszont hozzájárulhatnak ahhoz, hogy visszatérnek az országba a magasabb fizetések miatt külföldön dolgozó szlovák állampolgárok. Nemrég készítettünk egy felmérést, melyből kiderül, hogy a külföldön dolgozók túlnyomó többsége hajlandó lenne visszaköltözni, ha Szlovákiában magasabb fizetést kapnának. Idővel ez lehet a sztrájkok pozitív hozadéka.

Arra viszont aligha lehet számítani, hogy a sztrájk miatt rövid időn belül megugornának a bérek. A Volkswagen szakszervezetei nemegyszer hangoztatták, hogy olyan fizetésért harcolnak, mint amilyet a konszern németországi gyáraiban kapnak az alkalmazottak.

Ez irreális követelés, amely inkább csak arról szólt, hogy még nagyobb visszhangjuk legyen a sajtóban. Őszintén szólva, ezt a szakszervezetek sem gondolhatták komolyan. Szlovákia teljesen máshol tart a vállalkozói közeg minőségének szempontjából, mint Németország, teljesen más a konkurencia az ágazatban és még folytathatnám. Ezen a téren viszont sokat segíthetne az állam, ha megreformálná az adó- és járulékrendszert. Az állam könnyen elérhetné, hogy az alkalmazottak nettó bére anélkül emelkedjen, hogy különösebben megugrana a munkaerő ára. Az alkalmazottak jelenleg nagyon magas adót és járulékokat fizetnek, ráadásul a cég további járulékokat fizet az alkalmazottak után, s ezek nem egy esetben magasabbak, mint Németországban. Ennek eredménye, hogy a nettó bérek, amit az alkalmazottak reálisan kézhez kapnak, nagyon alacsonyak.

Ez is a vita tárgyát képezte, hiszen a Volkswagen azt állította, hogy az alkalmazottak átlagbére 1800 euró körül mozog, s ebbe az átlagba nincs beleszámítva a menedzsment jutalmazása. A tüntetők viszont azt állították, hogy több ledolgozott év után sem láttak ilyen összeget a fizetési szalagjukon.

Nem lehet egy átlagos havi fizetést összehasonlítani az egész éves fizetésből kiszámított átlaggal, amely a 13–14. fizetést és különböző jutalmakat is tartalmazza. Az, amit reálisan az alkalmazott fizetésként megkap, sokkal kevesebb annál, amennyit a cégnek fizetnie kell érte. Néha valóban csak a bruttó fizetés felét kapja meg vagy maximum a kétharmadát, ez pedig komoly probléma, ezzel kellene az államnak kezdenie valamit. Ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy megszaporodnak a sztrájkok, egyre nagyobb lesz a nyomás a fizetésemelésekre, s ez már valóban azt eredményezheti, hogy Szlovákiát elkerülik a beruházások.

Vannak információi arról, hogy ezen a téren készül-e valamiféle változás, akár a múlt héten végbement sztrájk hatására?

Nem tudok róla, a sztrájk még egész biztos nem vette rá az illetékeseket arra, hogy lépjenek, ez még túl korai. A kormány deklarációk szintjén nagy általánosságban hangoztatja, hogy csökkenteni akarja az alkalmazottak adóterhelését, konkrét tervet vagy elképzelést viszont még nem tettek az asztalra. Épp ellenkezőleg ez a terhelés ettől az évtől még jelentősebb, nőtt az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás kivetési alapjának felső határa. Ez jelentősen megemelte a magasabb fizetésért dolgozó alkalmazottak járulékait, amit én komoly problémának tartok. A következő gond, hogy már néhány éve nem emelkedik az alkalmazottak adómentes jövedelemrésze. Ennek következménye, hogy egyre több alacsony fizetésért dolgozó ember kerül abba a kategóriába, hogy köteles adót fizetni. Úgy gondolom, hogy bruttó 800–900 euróig végképp nem kellene az alkalmazottaknak adót fizetniük. Ettől az évtől viszont egy átlagos minimálbérért dolgozó is adót fog fizetni, s bár ezen a téren is vannak kivételek, a többség fizetni fog. S visszatérve a Volkswagenre, az autógyár jobban kereső alkalmazottjai milliomosadót is fizetnek. Abszurdnak tartom, hogy egy szalagmunkás milliomosadót fizessen. Ezzel az államnak mielőbb kezdenie kell valamit.