Nem barátkozni jön Pestre a finn kormányfő

Amolyan tipikus magyaros megoldással, „okosban” próbálta elejét venni a magyar kormánnyal szemben folytatott jogállami eljárás eszkalációját Varga Judit frissen kinevezett igazságügyi miniszter múlt héten, amikor Brüsszelben a „főmumus” Frans Timmermanstól kért különtalálkozót. A kormány a jelek szerint tart az uniós alapszerződés 7. cikkelye alapján – Magyarország mellett Lengyelországgal szemben is – megindított eljárástól, ezért Varga Judit négyszemközt szerette volna annak legneuralgikusabb pontjait megtárgyalni, de mint a Népszava megírta, Timmermans egyszerűen ajtót mutatott a miniszternek, és azt mondta, bármely tartalmi kérdést a szeptember 16-i formális meghallgatáson tűznek majd napirendre.

Finn látogató

Nemcsak ezen az ülésen kell majd kellemetlen kérdésekkel szembesülnie a kormánynak, hanem magának Orbán Viktor miniszterelnöknek is akár. Szeptember végén ugyanis Budapestre utazik a soros uniós elnökséget adó Finnország miniszterelnöke, Antti Rinne is; a látogatás egyik fő témája szintén a jogállami eljárás lehet. A baloldali finn kormány már többször bírálta akár emberi jogok, akár korrupciós ügyek miatt Orbán Viktor politikáját, de a vita éppen akkor kezdett igazán elmérgesedni, amikor Finnország átvette a soros elnökséget. Júliusban Orbán Viktor Tusnádfürdőn kifejezetten dehonesztáló stílusban beszélt a finn kormányról és magáról Finnországról is. A jogállami eljárásról azt mondta, arról eleve nehéz úgy beszélniük, hogy el ne nevessék magukat közben, annyira komolytalan az egész, majd úgy folytatta, hogy mit is akar egyáltalán Finnország jogállamiság terén, amikor ott még alkotmánybíróság sincs, az alkotmány védelmét egy erre a célra felállított különbizottság látja el. „Képzeljék el, amikor a magyar jogállamiságban mi egyszer csak azt mondanánk, fölszámoljuk az Alkotmánybíróságot, és a parlament alkotmányügyi bizottsága gyakorolja a normakontrollt. Ez a helyzet körülbelül Finnországban” – mondta.

Finn sajtószabadság

Korábban Kovács Zoltán kormányszóvivő írta ugyanezt Twitteren, de ő azt is hozzátette, hogy a finnek csak ne aggódjanak a magyar sajtószabadság miatt, mert ott csak egyetlen országos napilap létezik például, sokkal kevésbé színes a sajtópaletta, mint Kovács szerint a magyar. Finn részről úgy reagáltak, hogy szerintük az elmúlt évtizedekben éppen elégszer bizonyították, hogy a demokrácia, a független intézmények, a jogállamiság erős az országban, egyébként pedig bírálni természetesen mindenkit lehet. A volt budapesti finn nagykövet ugyanakkor válaszul egy véleménycikket írt, amiben a térség legkorruptabb országának nevezte Magyarországot. A finn sajtószabadságot máshogy látja a párizsi központú Riporterek Határok Nélkül (Reporters sans frontieres – RSF) újságíró-szervezet is, amely évenként megvizsgálja a sajtószabadság mértékét a világon. A felméréseik alapján Finnország évekig vezette a listát, 2019-ben pedig a 2. helyet szerezte meg Norvégia mögött. Az RSF kicsit több lapot talált Finnországban, mint Kovács Zoltán, az értékelésük szerint a finnek világviszonylatban a harmadik legnagyobb újságolvasó nemzet: 200 újság, köztük 31 napilap jelenik meg. Magyarország az idei sajtószabadság-listán a 87., Szlovákia pedig a 35.

Pénzt csak jogállamnak

Ennél a szópárbajnál nagyobb jelentősége van annak, hogy a finn kormány elkötelezett amellett, hogy a jövőben az uniós támogatásokat kössék jogállami kritériumokhoz is. Ezt mereven elutasítja a magyar kormány, de Anna-Maja Kristina Henriksson finn igazságügyi miniszter az Európai Parlamentben megerősítette, hogy szándékaik szerint a következő hétéves uniós pénzügyi ciklusban szeretnék ezt a rendszert bevezetni. Kérdés, meglesz-e ehhez a megfelelő többség az Európai Tanácsban.

Ilyen előjelek mellett nem várható felhőtlen hangulat Antti Rinne és Orbán Viktor találkozóján a karmelita kolostorban. Igaz, egyelőre Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel is a vártnál jobban alakul a magyar miniszterelnök kapcsolata.