Nem árulják el, hol és mire panaszkodnak a szlovákok

„Tekintettel arra, hogy a panaszok közül több még kivizsgálásra vár a részünkről, nem adhatunk ki az eset helyével, idejével kapcsolatos információkat” – hárította el a további kérdéseket Bednár. Mindössze annyit mondott, egyes régiókból ritkán, másokból viszont rendszeresen fordulnak hozzájuk panasszal. 

Délen gyakori, hogy egyes önkormányzatok kizárólag magyarul kommunikálnak a lakosokkal, illetve hogy a vállalkozóktól ott is megkövetelik a magyar feliratokat, ahol ezt a törvény nem írja elő – áll a minisztérium szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos éves jelentésben. Viszont több magyar aktivista ennek ellenkezőjére figyelmeztetett – háttérbe szorul a magyar nyelv nyilvános használata. Rimaszombatban nemrég petíciót indítottak, hogy a város tartsa tiszteletben a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, és mindenhol helyezzen el magyar feliratokat, ahol ez elő van írva – tájékoztatta lapunkat Szőke István. „Nálunk pont az ellenkezője igaz, mint ami a minisztériumi jelentésben áll, ezért az MKP egy petíció elindítása mellett döntött.” mondta. A város vezetésétől állítólag azt a választ kapták, hogy petíció nélkül is kikerülnek a hiányzó feliratok. „A temetőre is csak mindenszentek előtt írták ki” – jegyezte meg Szőke. A petíciót elmondása szerint eddig ezren írták alá, állítólag szlovákok. Marek Maďarič kulturális miniszter múlt szerdán terjesztette a kormány elé az államnyelv használatáról szóló éves jelentést, amelyet a kabinet tudomásul vett. A jelentés az államnyelv és a kisebbségi nyelvek viszonya mellett kiemelten foglalkozik a szlovák köznyelvbe egyre jobban beszivárgó idegen, főleg angol kifejezésekkel. Ezzel kapcsolatban sok panaszlevelet kapott a tárca – ezekből a jelentés egyik mellékletében jócskán találunk idézeteket – ellentétben a déli járásokból érkező panaszokkal.  További részletek az Új Szó hétfői nyomtatott kiadásában!