Nem akarnak külföldi béreket

Az Európai Bizottság tavasszal javasolta az 1996-ban elfogadott uniós irányelv módosítását. Eszerint, ha az egyik uniós államban működő cég kiküldi alkalmazottait egy másik tagállamba, az ottani bérszinthez kellene igazítania a munkavállalók fizetését. Az ilyen módosítást több EU-tagállam is ellenzi. Az Emmanuel Macron francia államfővel folytatott legutóbbi tárgyalásait követően azonban már Robert Fico kormányfő sem határolódott el ettől az ötlettől. „Robert Fico a gazdagabb nyugat-európai országok oldalára állt Szlovákia érdekeivel szemben” – vallja Richard Sulík, az ellenzéki SaS elnöke; állításával a szlovákiai vállalkozók is egyetértenek. Ez utóbbiak szerint a módosítás hatalmas adminisztratív és anyagi megterhelést jelentene számukra, miközben a nyugat-európai politikusok egyedüli célja, hogy kiszorítsák a keleti uniós tagországok vállalkozóit a nyugati piacokról.

A Szlovák Vállalkozói Szövetség legújabb felmérésében arról kérdezte a hazai vállalkozókat, mi a véleményük a kiküldött munkatársakkal kapcsolatos tervezett változásokról. „A megkérdezett vállalkozók csaknem fele szerint az államnak nem lenne szabad beleszólnia abba, milyen bért fizetnek a kiküldött munkatársaiknak” – nyilatkozta Peter Kremský, a PAS ügyvezető igazgatója. Szerinte ennél is fontosabb, hogy a vállalkozók nagyjából kétharmada a jelenlegi szabályok fenntartása mellett kardoskodik. „Eszerint, ha a kiküldött munkavállaló az adott országban nyolc napnál tovább dolgozik, az ottani minimálbérre és az adott ország egyéb szociális juttatásaira jogosult” – mondta Kremský. „Meggyőződésünk szerint a szlovák kormánynak nem szabadna behódolnia a nagyobb nyugat-európai országok vezetőinek, akiknek egyedüli célja a saját piacaik védelme. A kiküldött munkatársak javadalmazásával kapcsolatos szabályok módosítása mérsékelné az Európai Unión belüli versenyszabályokat a nyugati cégek javára” – tette hozzá a PAS ügyvezető igazgatója, aki szerint a cégek többsége leginkább azt kifogásolja, hogy az új szabályok miatt jelentősen megugranának az adminisztratív költségeik.

Az új irányelvről októberben kellene szavazniuk az EU szociális ügyi minisztereinek. Elfogadásához elég a tagállamok kétharmadának a szavazata. Ezt követően kezd a javaslatról tárgyalni az Európai Parlament, amely várhatóan egy éven belül juthat el a kérdést lezáró szavazásig. (mi, TASR)