Négy éve a vártnál többen voksoltak

A legutóbbi, előrehozott parlamenti választások hangulatát legfőképp két téma határozta meg: a jobboldali választók csalódottsága a Radičová-kormány bukása miatt, illetve a Gorilla-ügy, amely ezt a csalódottságot tovább fokozta. Egy hónappal a választások előtt egyes felmérések már azt mutatták, a Smer megszerezheti az egyszínű kormányhoz elegendő mennyiségű mandátumot, bár az eredmények végül felülmúlták ezeket az előrejelzéseket, a Smer javára. Kevésbé voltak pontosak a választási részvételre vonatkozó mutatók: 50 százalék körüli részvételt vártak, Martin Slosiarik szociológus, a Focus közvélemény-kutató ügynökség igazgatója lapunknak adott nyilatkozatában röviddel a választások előtt 42 és 50 százalék közötti részvétellel számolt. Ehhez képest meglepően sokan, 59,11 százaléknyian járultak az urnákhoz. Elfelejtett protestpárt2012-ben 26 párt versengett a szavazatokért, és voltak köztük olyanok, amelyeket mára el is felejthettünk. A 2012-es választások sokat emlegetett protestpártja volt a 99%, amelynek kapcsán a választások előtt felmerült a gyanú, hogy hamisíthatta az alapításához szükséges aláírásokat. Alighanem ez játszotta a főszerepet abban, hogy bár a választások előtt röviddel a 99%-nak még volt esélye bejutni a parlamentbe, végül mindössze 1,58%-os eredménnyel zárta a megmérettetést, a választások után pedig eltűnt a közéletből. A választások után zárult rendőrségi vizsgálat nem igazolta, hogy a párt csalást követett volna el. Jobboldali átrendeződésA választások előtt kezdődött az SDKÚ mélyrepülése: a párt néhány hónap alatt elveszítette támogatottságának legalább a felét – a Gorilla-botrány negatív hatását leginkább ők érezték meg 2012-ben. A választások előtt röviddel már nem az SDKÚ, hanem a KDH számított a legerősebb jobboldali pártnak. Igor Matovič pártja, az OĽaNO 2012-ben indult először parlamenti választásokon, s bár a választások előtt még bizonytalannak számított a bejutása, végül a harmadik helyen végzett 8,55 százalékkal, csak a KDH és a Smer előzte meg. A Híd is szavazatokat vesztett, bár nem olyan drasztikus mértékben, mint az SDKÚ. Bugár Béla pártjára 2012-ben harmincezerrel szavaztak kevesebben, mint 2010-ben, amikor a Híd első alkalommal mérette meg magát a parlamenti választásokon. Így a 2010-es 8,12 százalék után 2012-ben 6,89 százalékos eredményt hozott a Híd, amelynek listájáról 2012-ben nem került a parlamentbe több ismert arc, mint például A. Nagy László, Pfundtner Edit vagy Vörös Péter. Utóbbi kettő végül pótképviselőként, két évvel később ismét beülhetett a parlamenti padsorokba, A. Nagy pedig egy évig kisebbségi kormánybiztosként tevékenykedett. Már csak emlék a 70%Viszonylag pontosan megjósolták a 2012-es felmérések, hogy az SNS nem lesz parlamenti párt a következő választási időszakban: ez azért sem volt nehéz, mert a nemzetiek már 2010-ben is épphogy csak becsusszantak. A Híd népszerűségének csökkenéséből nem profitál az MKP, írtuk 2012 elején. A választásokhoz közeledve némileg erősödtek Berényiék, február derekán már csak 0,3 százalékpont választotta el őket a bejutástól. Végül ennél valamivel gyengébb eredményt produkáltak, 4,28 százaléknyian szavaztak a pártra, amely így a legnagyobb parlamenten kívüli erő maradt. A szlovákiai parlamenti választásokon egyébként a választási részvétel 2006-ig mindig elérte a 70 százalékot, 2002-ben még 70,06 százalékos volt. 2006-ban a választók mindössze 54,67 százaléka szavazott, 2010-ben pedig 58,83 százalékos volt a részvétel.