„Nagyobb bevétellel attraktívabbak lennénk”

VERES ISTVÁN

Sokak szerint az üzembentartási díj egy felesleges különadó, amelyet a lakosságnak fizetnie kell, ön pedig most felvetette, hogy emelni kellene. Miért?

A köztévé és rádió létének ez képezi az alapját, és a szomszédos országok nagy részében is hasonlóan működik. Mi nem kapunk pénzt a kereskedelmi hirdetőktől, ellentétben a többi tévével vagy rádióval. Ráadásul régiónkban a szlovák közmédiának vannak a legkisebb bevételei. A cseh és a magyar köztévé költségvetése például a négyszerese a miénknek.

Ebben a két országban viszont a lakosság száma is nagyobb.

Igen, de csak a kétszerese a miénknek, a tévé pedig a mi bevételeink négyszeresét kapja. Vagyis itt valami egy ideje nem ül. Ennél az összehasonlításnál azonban fontosabb, hogy idén az RTVS költségvetése a szlovák köztévé 2007-es költségvetésének a szintjén van.

Ez hogy lehet?

Akkor az üzembentartási díj beszedése hatékonyabban működött. A módosított törvény ráadásul szociálisan meglehetősen előzékeny: a díjat nem fizetik az egészségkárosultak, a nyugdíjasok is csak fél árat, és elég, ha háztartásonként csak egy személy téríti. A cseheknél például a nyugdíjasok is teljes árat fizetnek. Meg kell nézni, mi mindenre megy az a 4,64 euró: a két tévécsatorna, a nyolc rádiócsatorna, a szimfonikus zenekar, a weboldal – ami mind ingyenes – ebből működik. A tévében 55%-ban egyedi tartalmat kínálunk, amelyet más társaságok nem. Saját gyártású műsorokat régióknak, kisebbségeknek, és így tovább. A rádióban ez az arány még nagyobb. Ha mi nem sugároznánk, nem sugározná senki. Közben mindenki azt várja, hogy az RTVS automatikusan közvetíteni fogja a nagy sporteseményeket. Pedig nekünk ezekre licitálnunk kell: a legmagasabb ár nyer. Ha viszont nem nyerjük meg, akkor egyes sportesemények fizetős csatornákon lennének csak elérhetők.

Nem lehetne a szükséges plusz anyagiakat kigazdálkodni például a reklámbevételekből? Vagy nagyobb állami támogatást kérni az üzembentartási díj emelését elkerülendő?

Ha a reklámokra akarjuk felépíteni a működésünket, olyan műsorokat kell sugározni, amelyek ezt el is adják. Itt és most meg tudom mondani, milyen dokumentumfilmeket vagy más műsortípusokat kellene kiiktatni a kínálatunkból, ha a hirdetést fizető ügyfelek kedvében akarnánk járni. A lényeg, hogy ha több reklámot szeretnénk, nem lehetnénk közszolgálatiak.

A Radičová-kormány 2011-ben eltörölte az üzembentartási díjat, bár azóta újra bevezették. De ezek szerint mégis működhetne a közmédia teljes állami finanszírozással.

Ez is egy út persze, de két problémát is hordoz magában. Az egyik, hogy az RTVS teljes mértékben függene az államtól. És ha adott esetben nem tetszik nekik, amit sugárzunk, nem adnak pénzt.

Hiszen ez ma is így van.

De csak 20–25 százalékban. Másrészt az állam is csak ugyanabból a zsákból, a közös költségvetésből adná a pénzt, és ha nekünk többet adna, ugyanúgy az emberektől venné el, mert annyival kevesebb jutna mondjuk az egészségügyre vagy másra.

Mennyire emelnék a díj összegét a jelenlegi havi 4,64 euróról?

7 euróig. Az elmúlt 12 év során a díj összege nem emelkedett, és ahogy kiszámoltuk inflációstul, mindenestül, majdnem 7 euróra kellett volna felkúsznia.

A politikai erőviszonyok ismeretében a javaslat átmehet a parlamenten, viszont az emelés népszerűtlenséget von maga után.

Elnézést, de ma politikai hovatartozástól függetlenül mindenki elismeri, hogy alulfinanszírozott intézmény vagyunk, és hogy régen a közmédiának több pénze volt. És hogy ezzel valamit csinálni kell. A népszerűtlenséggel kapcsolatos felvetés jogos, erre puszta tényként tekintek. Nincs más választásunk, és amellett, hogy elmondjuk: a többi köztévéhez képest mi kevesebbet kapunk, meg is kell magyaráznunk az embereknek, mi mindent tudunk ennek az emelésnek a fejében kínálni.

Például?

Itt van például a hármas csatorna. Ez a sportcsatorna korábban is létezett, de nem volt mindenki számára elérhető, most pedig, ha sikerülne újraindítani, ugyanúgy elérhető lenne, mint az egyes vagy a kettes.

Milyen határidőben gondolkodnak?

Ha sikerül megemelni a díjat, egy éven belül el tudjuk indítani a hármast.

2016 választási év, úgyhogy az emelést 2015 során el kellene fogadtatni a parlamenttel.

Így van.

Mit remélhetnek a felsorolt változásoktól például a magyar nézők és hallgatók? Az RTVS-ről szóló törvény kimondja, hogy a köztévé műsoridejében a kisebbségek lakossági létszámarányuknak megfelelő teret kell kapniuk. Mivel ez most nem így van, a jelenlegi állapot törvényellenes.

Nem nevezném törvényellenesnek, inkább úgy mondanám: nem minden van úgy, ahogy a törvény előírja. A rádióban egyébként megközelítően teljesítjük a kvótát, főleg a magyarok szempontjából. A tévénél nagyobbak a gondok. A törvény alapján a nemzetiségi műsoroknak 60–70 percet kéne szánni a napi műsoridőben.

Lát erre esélyt?

Ebben is segíthet a már említett sportcsatorna, a hármas elindítása. Ha minden sportközvetítés átkerül a kettesről a hármasra, a kettes műsoridejében felszabadul négy óra. A kettes az egyedi igényű nézőt célozza, vagyis ezt a szabad teret ilyen műsoroknak kellene felkínálni. Kisebbségeknek, szakmai és érdekmegjelenítő csoportoknak, régióknak. Vagyis ha lesz sportcsatorna, lehet több kisebbségi műsor is.

Ezt viszont valakinek le is kellene gyártania. A tévében például csak hárman vannak állandó munkaviszonyban a magyar szerkesztőségben.

Ha sikerül növelni a bevételeinket, nem félek attól, hogy nem lesz, aki nemzetiségi műsorokat gyártson.

Mennyire elégedett a nemzetiségi adások jelenlegi színvonalával?

Vannak tartalékaink, bevallom. Több bevétellel és nagyobb szakmai háttérrel attraktívabbak tudnánk lenni.

A Pátria rádiónál az FM-lefedettséggel vannak gondok, például a Csallóközben. Országos adótól a hallgatók országos lefedettséget várnak.

Nincsenek szabad frekvenciák, nincs tehát miért lobbiznunk ezen a téren. Sajnos, ez tény. Dolgozunk helyi, individuális frekvenciák kialakításán, Somorján és Dunaszerdahelyen. Ezeknek a hátránya viszont a kis hatótávolság, aminek következtében csak a két várost fedik le. Viszont a Pátria 97%-ban ott van azoknál, akik digitálisan fogják a sugárzást otthon, például set-top box révén, vagy digitális rádióval.