Nagy teher hárul a hiteltörlesztőkre

A továbbra is magas inflációra hivatkozva az Európai Központi Bank (EKB) június 21-étől, vagyis már e hét szerdától újabb 0,25 százalékponttal 4 százalékra emeli az eurózónás alapkamatot. Ez utóbbi tavaly júliusban még 0 százalékon állt, azóta azonban ez már zsinórban a nyolcadik kamatemelés, ami az EKB történetében példátlan gyorsaságú kamatemelési ciklusnak számít. Négy százalékos kamatlábra 2001 óta nem volt példa az eurózónában. A kamatemelési ciklusnak ráadásul még koránt sincs vége. Christine Lagarde, az EKB elnöke szerint, amíg el nem érik a 2 százalékos inflációs céljukat, folytatják a kamatemelést, a következő emelésre ráadásul már júliusban sor kerülhet. Csak emlékeztetőül: az EKB előrejelzése szerint a teljes infláció 2023-ban átlagosan 5,4 százalék, 2024-ben 3 százalék, 2025- ben pedig 2,2 százalék lesz, vagyis a kamatemelésekkel egy ideig valószínűleg még együtt kell élnünk.

„Az EKB folytatja harcát az infláció ellen, amely az elmúlt év végén minden idők legmagasabb szintjére ugrott az euróövezetben, meghaladva a 10%-os szintet” – figyelmeztet Marek Gábriš, a ČSOB vezető közgazdásza. Szerinte az árvágta üteme azóta csökkent, és májusban az Eurostat előzetes adatai szerint 6,1%-ra esett vissza, ami 2022 februárja óta a legalacsonyabb szint. „Az energiaáraktól megtisztított eurózónás maginfláció azonban még mindig rendkívül magas, 5% feletti, a kamatemeléseknek idén így még biztosan nem inthetünk búcsút” – állítja Gábriš.

„A jelek szerint az elkövetkező időszakban a szlovákiai bankok is tovább emelik majd a jelzáloghiteleik kamatait” – figyelmeztet Marián Búlik, az OVB Allfinanz Slovakia pénzügyi elemzője, aki szerint azonban megfigyelhető egyfajta fáziseltolódás, vagyis az alapkamat növelését ezúttal később építik be a bankok a kamataikba. „Idén áprilisban az új lakáshitelek átlagos kamatlába Szlovákiában 4,18% volt. Az év végére a hároméves lekötésű új hitelek átlagos kamata 4,5% körül mozoghat, míg a régebbi jelzáloghitelek refinanszírozásánál 3,8% és 4,2% közötti kamatlábakkal számolhatunk” – tette hozzá a Búlik.

Hogy a kamatemelés egyre több embert érint, azt az adósságbehajtással foglalkozó KRUK Csehország és Szlovákia Kft. legfrissebb felmérése is igazolja. Eszerint a megkérdezettek több mint harmada, egész pontosan a 40 százaléka fizet valamilyen kölcsönt. A legtöbben lakásvásárlásra (39%) és lakásfelújításra (26%) vettek fel kölcsönt, míg 21 százalékuk a hitelt autóvásárlásra költötte.

(mi, TASR)