Mózes Szabolcs: Ez átmeneti állapot, a cél a magyar egység!

Vasárnap (június 28-án) hozta nyilvánosságra a Focus közvélemény-kutató ügynökség a politikai pártok népszerűségére vonatkozó friss felmérést. Látta az eredményeket?

Láttam. Két felmérés is készült. Az egyikben már Peter Pellegrini volt miniszterelnök pártjának a támogatását is mérték…

És a Magyar Közösségi Összefogás eredményét is látta?

Az a baj ezekkel a szlovák felmérésekkel, hogy három körrel vannak lemaradva a szlovákiai magyar történésekről. Nem lehet pontosan tudni, mit mérnek. Egyszer az MKÖ-t és a Hidat, más alkalommal az MKP-t és a Hidat. Megmondom őszintén, nem foglalkozom ezzel.

Az MKÖ-nek 0,5%-ot mértek. Hogyan értékeli ezt a támogatottságot?

Az MKÖ-nek mértek már 4,4%-ot is… Teljesen fölösleges ezzel addig foglalkozni, amíg a közvélemény-kutatók meg nem magyarázzák, hogyan fordulhatott elő a parlamenti választás előtt, hogy rosszul mérték a magyar pártokat és trendeket. Ez jó téma a szlovákiai magyar médiának is, a mi közösségünket érinti, a mi érdekünk, hogy feltárjuk. A szlovákiai magyar szcénát folyamatosan félremérik, nemcsak most, hanem az elnök- és EP-választáson is ez volt, ez bizonyított tény. Ezért nem tudom, mennyire relevánsak ezek az adatok. Ezen a területen a közvélemény-kutatóknak is önkritikát kellene gyakorolniuk, mert hiba van a rendszerben – ez lehet mérési, módszertani hiba, amit korrigálniuk kell.

Ha megnézzük az idézett felmérésben a szlovákiai magyar pártok támogatottságát – a Magyar Közösség Pártja 3,4%, a Híd 1,4%, az MKÖ 0,5% – akkor azt látjuk, hogy a szlovákiai magyarok körülbelül fele nem magyar pártot támogat. Ez milyen kihívást jelent egy pártelnöknek?

Nem lep meg igazán. Látom a február 29-ei parlamenti választás eredményeit, és látom azt is, hogy most mindenki szét van szóródva. A kihívás teljesen evidens; mi az Összefogást is azért indítottuk el, hogy együttműködjünk, egy lista, egy mozgalom vagy párt – most mindegy, minek nevezzük. Továbbá legyen egy mélyebb megújulás, nemcsak személyi, hanem tartalmi szinten is. Amíg ez nem teljesül, ilyen felmérési eredményekre lehet számítani.

Ha visszatérünk az MKÖ párt genéziséhez, a megalakuláskor a hirdetett fő cél, ahogy a párt nevében is szerepel, az összefogás volt. A parlamenti választás előtt egy adott helyzetben nyert ez a vállalkozás egyfajta értelmet. Február 29. után úgy döntöttek, hogy tovább folytatják pártként. Mi szólt amellett, hogy önálló pártként tovább folytassa ez a csapat? A pártspektrumon, az MKP-hoz és a Hídhoz képest, hol helyezhető el az MKÖ?

Ami leginkább a folytatásra kötelez, az a február 29-ei eredmény. A közös listán a karikák körülbelül egynegyede érkezett a mi jelöltjeinkre, miközben a helyek 20 százaléka volt a miénk a listán, jellemzően fiatal, kevésbé ismert jelöltekkel. A folytatással szemben nem is volt más alternatíva: van itt egy erős potenciál, amelytől nem akartunk megválni. Azt éreztük, hogy ha a fiatal vagy középgenerációból szeretne valaki a közéletbe belépni, akkor jellemzően az Összefogáson keresztül teheti meg. Nem akarom megsérteni sem az MKP-t, sem a Hidat, de ez a két brand nehezebben tudja megszólítani a fiatalabb választókat, és azokat is, akik be akarnak lépni a politikába. Azzal a céllal döntöttünk a folytatás mellett, hogy ne széttöredezett politikai képviselet legyen, hanem egységes, amelynek az Összefogás a motorja.

Tehát ez a fiatalabb generáció – például Orosz Örs, Bauer Ildikó, Agócs Gergely – korábban nem találta meg a számítását az MKP-ban?

Erről őket kellene megkérdezni, de ily módon is próbáltak nyomást gyakorolni az MKP-ra és a Hídra, hogy létrejöjjön az összefogás.

Ez generációs probléma, vagy az Összefogás tartalmi kérdésekben is megpróbál újat hozni?

Is-is. A cél azonban nem az volt, hogy a létező pártok fiatal politikusait „ellasszózzuk”, hanem azoknak kínálunk lehetőséget, akiket az MKP és a Híd már nem szólít meg, nem kérnek a múlt örökségéből, az ároklövészetből.

A parlamenti választás után egy héttel, március 6-án az MKÖ már tisztújítást tartott. A vezetőségben nagy változás nem történt. A pártnak öt alelnöke van. Mi indokolja, hogy ilyen sok (öt) alelnök legyen? Hogyan folytatja a régi-új vezetés a pártépítést? Jelentkeznek-e új tagok, folyik-e toborzás, alakulnak-e új alapszervezetek?

Nem hiszem, hogy meg lehet határozni egy pártnál, hány alelnök lenne ideális. Ami a pártépítést illeti, még ősszel deklaráltuk, hogy nem szeretnénk alternatív pártépítésbe kezdeni, nem a kiszorítósdi a cél. Persze, az a tény, hogy többen jelentkeznek a régiókból, abba az irányba visz, hogy építsük a mozgalmat tovább…

Folyik erről párbeszéd a pártban?

Igen. Ugyanakkor érvényben van még az az alapszabály, amely egyszerű pártstruktúrát határoz meg, tehát nincsenek járási, kerületi szervek. Aki belép, az a párt tagja lesz. Kérdés, hogy ez a jövőben változik-e, ami annak a függvénye, hogy sikerül-e megteremteni a magyar egységet. Nem alternatív pártstruktúrát akarunk létrehozni, hanem azokat, akik a közéletben szeretnének megjelenni, integrálni tudjuk – nem valaki ellen, hanem valamiért van.

Akkor a jelenlegi helyzetre úgy tekintenek, mint egy átmeneti állapotra, és az MKÖ majd „feloldódik” valamiben?

Mindenkinek arra kell készülni, hogy ez átmeneti állapot. Arról kell beszélnünk a következő hetekben a pártokkal, hogy milyen legyen az a jogi keret vagy új forma, amelyben együtt tudunk működni.

Ősszel erről nem sikerült megegyezni…

Egy választási listát kellett összerakni, és kevés volt az idő arra, hogy végső megoldást találjunk a problémára. A Híd akkori vezetése nem is akart része lenni az egységnek. Örülök, hogy a Híd új vezetése azokból került ki, akik korábban is az összefogás pártján álltak. Jelenleg nincs olyan kényszerhelyzet, mint amilyen a parlamenti választás előtt volt. Most van idő arra, hogy megfelelő módon megtárgyaljunk mindent.

Az MKÖ vezetése tárgyalt már az MKP ügyvivő elnökségével és a Híd új vezetőivel. A tárgyalások során eljutottak addig, hogy az együttműködésről beszéljenek?

Az MKP-val kapcsolatban meg kell várni a tisztújítás eredményét, hogy milyen irányba fordul. Abban megegyeztünk, hogy magyar egységre van szükség, amelyben mindenki megtalálja a helyét. Tulajdonképpen a Híddal is egyetértettünk ebben, bár a párt interetnikus pártként határozza meg magát, az új elnökségben már nincsenek szlovákok. Abban is egyetértettünk a Híd vezetésével, hogy nem nyújthatjuk el nagyon hosszan a tárgyalásokat, fél vagy egy éven belül fel kell mutatnunk valamilyen végeredményt.

Igor Matovič miniszterelnök bizalmába fogadott egy-két MKP-s szlovákiai magyar politikust. Egy beszélgetésben korábban ön tett egy olyan megjegyzést, hogy van egy törésvonal emiatt az MKP-ban. Hogyan értékeli a miniszterelnökhöz való viszonyt; mit jelent ez az új, önálló szlovákiai magyar politikai képviselet esélyeit tekintve?

Mindegy, hogy milyen lesz az MKP új vezetése, ha azt szeretné, hogy a pártnak legyen jövője, akkor a többiekkel mindenképpen meg kell egyeznie. Az MKP-val történt találkozónkon felmerült a kormányhoz való viszony, és egyetértettünk abban, hogy konstruktív ellenzékinek kell lenni. Nem fejetlenül kritizálunk, ha pozitívumot tapasztalunk, elismerjük, de ha valamivel nem értünk egyet, akkor annak hangot adunk. Például legutóbb a parlament elnökének, Boris Kollárnak a plágiumbotránya kapcsán is megfogalmaztuk, hogy le kell mondania.

Több mint száz napja irányítja az országot Igor Matovič kormánya. Abban országos közmegegyezés van, hogy a kormány még ilyen nehéz helyzetben nem alakult. A koronavírus-járvány elleni küzdelem emésztette fel a kormány erejének jelentős részét. Az MKÖ elnöke hogyan értékeli az eltelt időszakot, mely területeken teljesített jól, s melyeken gyengén a kormány?

Valóban, a koronavírus-járvány mindent felülírt, ezért még nem lehetett látni olyan szakpolitikát vagy szakterületet, ahol tett volna valamit a kormány. Alapvetően a járvány elleni küzdelemért elismerést érdemelnek. A gazdasági segítségnyújtás viszont nagyon nyögvenyelősre sikeredett, ez még visszaüthet a következő hónapokban. Nem lehetett erre a helyzetre felkészülni, de aki kormányra lép, annak az is a feladata, hogy ezt megoldja. Ezen a területen gyengébben teljesítettek.

Az idézett Focus-felmérésnek volt egy olyan érdekessége, hogy megmérték Peter Pellegrini volt miniszterelnök alakuló pártjának a támogatottságát. Akkor még nem volt ismert a párt neve, ma már azonban tudjuk, Hlas – sociálna demokrácia néven folytatják. Figyelemre méltó, hogy az új párt mindössze egy százalékponttal maradt el az OĽaNO mögött. Az MKÖ a parlamenti választás előtt hevesen bírálta az előző kormányt. Mennyire tartja hitelesnek és elfogadhatónak ezt a megújulást?

A felelősség őket is terheli az elmúlt négy évért. Peter Pellegrini miniszterelnök volt két évig, a társai közül pedig többen miniszterek voltak, tehát egyértelműen örökösei az elmúlt négy évnek, és nemcsak a négy évnek, hanem a Smer 12 éves kormányzásának, hiszen Pellegrini politikai karrierje a Smerhez kötődik. Tartok tőle, hogy hasonló dolog történik, mint korábban a HZDS-szel, a párt mögött álló oligarchák felismerték, hogy Mečiarra már nem számíthatnak, ezért fölépítették a Smert, most pedig Ficótól fordulnak el, mert vele már semmit sem lehet eladni.

A kormányalakítás után az MKÖ találkozók sorát kezdeményezte, találkoztak Grendel Gáborral, a parlament alelnökével, Filip Mónika oktatási államtitkárral és Natália Milanová kulturális miniszterrel. Miről szóltak ezek a találkozók, mi volt a konkrét kimenetük?

A cél az volt, hogy a kormányalakítás után találkozzunk azokkal, akik magyar ügyekben illetékesek lehetnek. Tájékoztattuk őket a szlovákiai magyar problémákról, kerestük az együttműködés lehetőségét. Az elsődleges cél a kapcsolatfelvétel volt, hogy ha konkrét ügyek felmerülnek, akkor hozzájuk fordulhassunk.

Volt már ilyen konkrét ügy?

A hétvégén alelnökünk, Zachar Pál a Lévai járás magyar középiskolák vezetőinek és az oktatási államtitkárnak szervezett találkozót, hogy megbeszélhessék a specifikus problémákat.

Miből finanszírozzák a MKÖ működését?

A választáson elért eredmény után kapott állami támogatásból. A szavazatokért körülbelül 1,2 millió eurót kaptunk, ebből 900 000 euró ment el hiteltörlesztésre, arra, amit a kampányban költött az egész csapat, a maradék részt a karikák arányában osztottuk el az Összefogás, az MKP és a Magyar Fórum között. Ez érvényes a másik tételre, amely a következő négy évben folyamatosan érkezik és hasonló nagyságú lesz. Az elosztásról szerződést kötött ősszel a három párt, és mi ehhez tartjuk magunkat.