Most jön a java: a jelöltek „grillezése”

ÖSSZEFOGLALÓ

Brüsszel. Eddig minden tekintet Jean-Claude Junckerre, az Európai Bizottság vezetőjére irányult. Miután Juncker bemutatta, melyik biztosnak milyen posztot szán, az Európai Parlamentté lesz a főszerep. Az EP-képviselők sorra meghallgatják a jelölteket – megválasztásuk hivatalosan még nem biztosak, csupán jelöltek –, s végül a plénum dönt a testületről. A képviselők külön-külön nem lőhetnek ki egy biztost, az egész bizottságról együtt szavaznak: vagy mindenki átmegy vagy az egész csapat megbukik, hasonlóan a tagállami kormányalakítási procedúrához.

A következő hetek legérdekesebb része a biztosok szakbizottsági meghallgatása lesz, az ún. grillezés. Itt a jelöltek kemény kérdésekbe is belefuthatnak, ezek a csatározások sokszor nem szakmailag, hanem politikailag vagy ideológiailag motiváltak. A baloldali képviselők általában a jobboldali biztosokat próbálják „megfogni”, míg a jobboldali képviselők a szocialista jelöltek alkalmatlanságát igyekeznek bebizonyítani.

Eddig még egyetlen bizottság sem bukott meg az EP-szavazáson, ám volt már jelölt, akit vissza kellett hívni – ilyenkor az őt jelölő tagállam új személyt küld Brüsszelbe. 2004-ben a szocialisták az igazságügyi biztosnak jelölt olasz Rocco Buttiglionét támadták hevesen, mivel a melegekkel és az abortusszal kapcsolatban – amelyek egyébként nem uniós területek – korábban „moralizáló” kijelentéseket tett. Cserébe a jobboldal Kovács László magyar biztost támadta alkalmatlansága miatt, aki ezután egy súlytalanabb pozíciót, az adó- és vámügyeket kapta.

Elemzők szerint most több biztost is kemény támadások érhetnek, ám nem valószínű, hogy valamelyikük végül megbukna. Az Orbán-kormánnyal rendkívül rossz viszonyban lévő szocialisták és liberálisok szinte biztos, hogy a magyar biztost, Navracsics Tibort fogják támadni, ám nehéz percek várhatnak a brit jelöltre is, akit civil szervezetek a londoni pénzügyi körök emberének tartanak. Kellemetlen kérdéseket kaphat a spanyol biztos is, aki májusban arra tett megjegyzést, hogy nem érzi fairnek, ha egy nővel kell vitáznia, mert „egy nőnek nem mondhat felháborító dolgokat”.

A szlovén Alenka Bratušek meghallgatása is rázós lehet, aki otthoni egyeztetések nélkül jutott ki – kormánya megbukott, ő pedig a hivatalnokkormány fejeként saját magát jelölte a posztra. A román meghallhatása is kemény lehet: Corina Cretunak – akinek évekkel ezelőtt Colin Powell volt USA-külügyminiszterrel folytatott viszonya nyújtott csámcsognivalót a bulvárlapoknak – a regionális politikáért kellene felelnie, ám kritikusai szerint ehhez nem sokat ért.

A meghallgatások szeptember 29-én kezdődnek, az EP október 22-én szavaz az Európai Bizottságról, a testületet pedig hivatalosan november 1-jén nevezik ki. (MSz)