MKP: Terítéken az R7-es gyorsforgalmi út kiemelt fontosságú szakasza

A Nemzeti Autópálya Társaság új vezérigazgatója megerősítette, hogy e szakaszon a tervek elkészítését fel akarják gyorsítani. Remek hír, miközben figyelmükbe ajánlom, hogy az előkészületek felgyorsításán kívül mi az Érsekújvári, a Komáromi, a Vágsellyei és a Lévai járásban lakó mintegy 430 ezer ember alapvető érdeke. Persze ebből levonható a Nagysurány kistérségében élő mintegy 25 ezer ember, akik biztosan mást szeretnének.

Mi a lényeg?

A fenti négy járás alapvető érdeke, hogy az R7-es gyorsforgalmi út Nyitra megyén áthaladó szakaszának nyomvonala délről kerülje meg Érsekújvárt, míg az államigazgatás a 405 ezer ember érdekeivel szemben inkább a 25 ezer ember érdekeit szem előtt tartó változatot, Érsekújvár északi elkerülését erőlteti. Úgy vélem, jogos, hogy a Csángó régióban, Gúta környékén, Komárom, Ógyalla, Párkány és Zselíz kistérségeiben élők a legrövidebb úton szeretnének a majdani R7-esre csatlakozni, nem pedig Érsekújváron áthaladva, sokkal lassabban. Ez ma is legalább tíz percet vesz igénybe csúcsidőn kívül. Csúcsidőben a Nyitra-parti körforgalom akár negyed órával is meghosszabbíthatja a járási székhelyen való áthaladást. Leginkább azonban maga Érsekújvár érdeke, hogy a várost délről kerülje az R7-es gyorsforgalmi út, hiszen ipari parkja, vámhivatala, lakótelepei mind a város déli peremén találhatók. A közlekedési tárca illetékesei szerint minden érsekújvári arra legyen kárhoztatva, hogy a gyorsforgalmi útra az egész városon áthaladva jusson el, kiváltképpen a nehéz tehergépkocsikkal fuvarozók? Hol itt az ésszerűség?

Canossa-járás

Ráadásul a várost északról elkerülő változat esetében az R7-es Tótmegyer és Bánkeszi érintésével haladna, ami azt jelentené, hogy sűrűbb lenne e térségben a gyorsforgalmi utak hálózata, mint Németországban. Miközben a gútai, komáromi, ógyallai, párkányi és zselízi sofőr „zarándokutat” tenne meg, amíg az R7-esre ér. Ugyanis Bánkeszi és Nyitraköröskény – amerre az R1-es gyorsforgalmi út halad – között a távolság légvonalban 20 km. Ilyen sűrűn a Lajtán túl sem épültek autópályák. Az úthálózat fejlesztésénél A és B pont között nem a legrövidebb távolság elérése a fő cél, hanem a minimális, ésszerű távolság növekedés mellet az, hogy a gyorsforgalmi út által minél több kistérséget bevonjunk a gazdaság vérkeringésébe. Az egy kistérségnél (Nagysurány) mégiscsak jóval több a hat kistérség (feljebb felsorolva). Ugyanúgy, mint ahogyan azt tették az R1-es gyorsforgalmi út tervezésénél, Nagyszombattól Zólyomig.

Régiónk érdeke

Tavaly Nyitra megyében, amikor a megye területrendezési tervének módosításán dolgoztunk, javaslatomra mintegy tíz hónapig élt az Érsekújvárt délről elkerülő változat - a megyei képviselőtársak mellett köszönhetően régiónk polgármesterei, valamint szakmai és civil társulásai hathatós támogatásának. Végül, tíz hónap után a szlovák koalíció képviselői egyetlen érv elfogadásával törték meg vétónkat, amely szerint a korábban elfogadott módosító javaslatunk szembe megy az országos területrendezési tervbe foglaltakkal, figyelmen kívül hagyja az államigazgatás érdekeit. Az pedig az Érsekújvárt északról elkerülő változatban érdekelt. Itt az ideje, hogy egy tárcavezető, aki nagyrégiónk, Dél-Szlovákia szülötte, vegye figyelembe a régiónkban élő mintegy 405 ezer ember alapvető érdekeit, változtassa meg a hivatalos országos álláspontot. Ültesse át az egyetlen ésszerű és indokolható megoldást, győzze meg beosztottait, hogy sokkal ésszerűbb a várost délről elkerülő változat. Logisztikai, közlekedéspolitikai, területrendezési, urbanisztikai, környezetvédelmi és sok más szempontból.

Kirekesztő politikai elgondolás

Ne az legyen a mérvadó, hogy a magyarok által sűrűn lakott régiókba nem telepíthető magas költségvetésű állami beruházás. Mert ez az egy politikai elgondolás szól az északi elkerülő mellett, amely Tótmegyer, Bánkeszi, Bellegszencse (Podhájska) érintésével halad. Minden egyéb, műszaki, gazdasági, logisztikai megfontolás az Érsekújvárt délről elkerülő változat mellett szól. A Duna mentét ne taszítsuk ki végérvényesen a gazdaság vérkeringéséből! Egyrészt mi is befizetjük adónkat, lerójuk az állammal szembeni kötelességünket, másrészt ennek egy részét beruházások formájában szívesen viszontlátnánk saját régióinkban. Érsek Árpád miniszter felelőssége, hogy az ésszerű, indokolható megoldásoknak adjon zöld utat, s hogy helyt adjon a régióink, közösségünk fejlődését szolgáló beruházásoknak is.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke