MKP-s lehet a közös magyar párt elnöke?

Forró pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, a három egyesülési szándékát kinyilvánító párt, a Híd, az MKP és az Összefogás vezetői csütörtökön is tárgyalóasztalhoz ültek. „Úgy érzem, hogy az egységgel kapcsolatban történtek előrelépések” – mondta, azzal, hogy lényegi eredményről van szó, amit a következő hetekben a három párt elnöke közös sajtótájékoztatón mutat majd be. Arról azonban, hogy mi ez az előrelépés, nem árult el részleteket. A három párt vezetői még augusztusban írtak alá egy szándéknyilatkozatot az egyesülésről. Forró ezzel kapcsolatban azt mondta, tíz éves árkokat kell betemetni, amire időre van szükség. 

Ki adja az elnököt? 

Arra kérdésünkre, hogy az MKP ragaszkodik-e ahhoz, hogy ők adják a közös politikai formáció elnökét, Forró elmondta, valóban felmerült, hogy az ő pártja adja az elnököt. „Ha jól tudom, a többi párt részéről nem volt ezzel kapcsolatban kifogás” – nyilatkozta. Egyben megerősítette a lapunk által korábban közölt információt, mi szerint az MKP a közös párt döntéshozó testületeiben 50 százalékos arányban szeretne részt venni. Így gyakorlatilag a másik két párt nem tudná leszavazni, de a fontos döntésekhez szüksége lenne a Híd, vagy az Összefogás, esetleg mindkettő támogatására. Az MKP elnöke elmondta, azzal kapcsolatban, hogy a közös politikai formáció döntéshozó szerveiben a három szereplő milyen arányban képviseltesse magát, nincs terítéken, hogy előválasztást tartsanak. 

Forró arról is beszélt, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a pártegyesítés céljából egy új politikai szubjektumot regisztrálnak be, még akkor is, ha a világjárvány miatt az ehhez szükséges tízezer állampolgári aláírás összegyűjtése nehézkesebb lehet. A másik lehetőség, hogy a három párt egyikébe olvadna be a másik kettő. „A három párt afelé a megoldás felé hajlik, hogy egy teljesen új politikai szubjektum alakuljon” – mondta azzal, hogy az esetleges aláírásgyűjtés szerinte jövő év elején kezdődhetne meg. Hozzátette azonban, hogy a jogi forma megtalálásának kérdését még nem zárták le. Arról is beszélt, hogy pártja kompromisszumkész. „Lemondtunk arról, hogy az MKP alá vonuljon be a másik két párt” – jelentette ki. 

Forró elmondta, ugyan az MKP küldöttsége tárgyal a másik két párttal, de az itt elért esetleges megállapodást még a pártja Országos Tanácsának és a közgyűlésének is jóvá kell hagynia. Ezen testületek összehívását a járványhelyzet nehezíti. „Úgy látom, az összehívásukra év végéig biztosan nem fog sor kerülni” – mondta a pártelnök. Tavaly nyáron például a Híd és az MKP vezetése által kitárgyalt együttműködési megállapodást pont az utóbbi párt Országos Tanácsa vétózta meg. Azzal kapcsolatban, hogy ez ebben az esetben is megtörténhet-e, úgy válaszolt: „Bármi előfordulhat”. Ugyanakkor arról is beszélt, az MKP Országos Tanácsa is tudatosítja, a pártnak mekkora felelőssége van az egység megteremtésében. 

Híd is titkolózik 

Sólymos László, a Híd elnöke lapunknak Forró nyilatkozatára reagálva elmondta, abban, hogy az új párt elnökét ki adja, a végső döntés még nem született meg, de a megegyezés egészen biztosan nem ezen áll vagy bukik. „Sőt, úgy érzem, a célegyenesben vagyunk, s remélem, ez év végéig nem részeredményekről, hanem a végeredményről tájékoztathatjuk a sajtót” – tette hozzá. Sólymos úgy nyilatkozott, a tárgyalások során vannak olyan pontok, amelyekben egyezség született, de olyanok is, amelyekben nem. Konkrétumokat azonban ő sem árult el. 

Összefogás: az arányok még nem dőltek el 

Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke megkeresésünkre elmondta, a héten a három párt delegáltjainak mindkét munkacsoportja ülésezett. A tartalmi csoport ülésén sikerült egyezségre jutniuk az alapvető programcélkitűzésekben. „Ezt még el kell fogadniuk az elnökségeknek, de optimista vagyok, hogy a közeljövőben bemutathatjuk” – mondta. 

A másik, a közös párt struktúráját kialakítani hivatott munkacsoport ülésén az Összefogás elnöke szerint egy új szerkezeti elemről beszéltek. „Ez előrelendítheti a megbeszéléseket, ahogy az is, ha az egységes párt regionális szerveiről és vezetőiről sikerül egyezségre jutni” – mondta, de az új szerkezeti elemről nem árult el többet. 

Arra a kérdésre, igaz-e, hogy a Hídnak és az Összefogásnak valóban nem volt-e ellenvetése azzal kapcsolatban, hogy az MKP adja a közös párt elnökét, a Mózes azzal válaszolt, részükről a tartalmi, szervezeti megújulásról szólnak a tárgyalások, nem a pozíciókról. „Így nem szeretném kommentálni, hogy a partnerpártok milyen posztokat szeretnének. Ha minden lényegi kérdésben megegyeztünk, aztán konkretizálhatjuk a személyi ügyeket” – tette hozzá. 

Az Összefogás vezetője Forró kijelentésétől némileg eltérően úgy nyilatkozott, az előválasztás gondolata a tárgyalások során többször felmerült, mint a részvételi demokrácia újszerű eleme, amellyel a választók kezébe adható a döntés. „Mi támogatni tudjuk az ilyen megoldásokat, a következő hetekben dől el, az arányok ügyében milyen mechanizmusban tudunk megegyezni” – tette hozzá azzal, hogy még nem dőlt el, a párt döntéshozó szerveiben milyen arányban képviselteti magát az MKP, a Híd és az Összefogás.