A volt politikusok és szakértők közül sokan egyetértenek abban, hogy a szlovákiai lakosok nem csak a menekültek beáramlásán keresztül fogják megérezni a háborút.
Mit jelenthet számunkra az Oroszország és Ukrajna közötti háború?
Több volt politikus és szakértő is nyilatkozott az ukrajnai feszültségekről. Mikuláš Dzurinda volt miniszterelnök azt állítja, hogy jelenleg nincs veszély. „Szlovákiának elsősorban egy esetleges menekülthullámra kell felkészülnie, és hatékony segítséget kell nyújtania Ukrajnának. Különösen a humanitárius segítséget” – magyarázta. Iveta Radičová volt miniszterelnök azonban hangsúlyozta, hogy a háború csak egy lépésnyire van: „A legközelebbi támadás alig 150 kilométerre történt a határunktól”. Petr Weiss volt politikus és diplomata szerint ez kétségtelenül a nemzetközi jog durva megsértése. „Ez egy olyan sajnálatos esemény, amely destabilizálja az egész háború utáni rendet, ahogyan az a második világháború vége után rögzült” – véli.
A szakértők szerint azonban más országok is eldönthetik, hogyan alakul a helyzet. „A szankciók önmagukban nem fogják megállítani Putyint és rezsimjét, mégis el kell fogadni őket, mégpedig a lehető legkeményebb formában. Mert ez egy példátlan, bűnös, agresszív háborús cselekmény egy független ország ellen” – mondta Ivan Mikloš volt pénzügyminiszter. Hozzátette, hogy a szankcióknak mindazonáltal napirenden kell lenniük, méghozzá a lehető legszigorúbb formában. „A SWIFT bankközi rendszert blokkolni kell Oroszország számára, és be kell fagyasztani az EU és a NATO országaiban lévő kiválasztott orosz állampolgárok és vállalatok számláit és vagyonát, azzal a kikötéssel, hogy ezeket a befagyasztott forrásokat az orosz agresszió által Ukrajnának okozott károk megtérítésére használják majd a jövőben” – sorolta.
Hozzátette, hogy a NATO-tagság az, ami megvéd minket az esetleges orosz beavatkozástól. Weiss azt sem látja előre, hogy Oroszország a balti államok vagy akár Szlovákia megtámadását tervezi: „Az orosz erők kapacitását kellőképpen kimeríti az a kaland, amelybe Ukrajnában belevágtak”.
Grigorij Mesežnikov politológus szerint az EU-nak és a NATO-nak a legkeményebb gazdasági, politikai és diplomáciai szankciókkal, valamint Ukrajnának szánt fegyverekkel kellene reagálnia erre a helyzetre, hogy meg tudja védeni magát. „A nyugati államok közössége közül most Szlovákia van a legnagyobb veszélyben, Lengyelországgal, a balti országokkal, Magyarországgal és Romániával együtt. Valójában egy háborús állam van a keleti határainkon” – mondta. Ezért szerinte keményen kell fellépnünk, és csatlakoznunk kell a szankciókhoz.
(pluska)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.