Mit hozott az idei ősz? A Godot Plazát

<p>Van egy fura szólás, melynek jelentésével mindig is tisztában voltam, mégse értettem. Eszerint ajándék lónak ne nézd a fogát…</p>

KENÉZ BORBÁLA

Rendben, ha ez a használati utasítás, nézi a fene. Sőt, ki se csomagolom, hátha lába sincs. És nem is nyerít. (És akkor legföljebb nem halott, csak aluszik.) Ám ha jól tudom, a lónak egyrészt a foga adja a lóságát, másrészt ebből lehet a legpontosabban következtetni a hogylétére. Vagyis azt nem értem, milyen ember az, aki hibás vagy nem szép dolgot (pl. vén gebét) ajándékoz, mármint hogy eleve, hiszen tudjuk, semmi sem tökéletes, a lónak is négy lába van, és mégis…

A Godot Plaza című harminckét oldalas kiadvány kapcsán mindez azért lehet fontos, merthogy impresszuma szerint „A Godot Plaza csak ajándékba adható!” Én is ajándékba kaptam, számszerűen hármat, amiből kettőt továbbajándékoztam. Nem azonnal, persze, hanem miután átolvastam, s láttam, hogy ajándéknak kiváló. S ez lényegében már olvasói válasz arra a kérdésre is, melyet az utolsó oldalak egyikén a lap főszerkesztője, Bárány János tesz fel mindenkori olvasóinak: Nos, hogy tetszett?

A Trendtelen jelek alcímű, fekete-fehér sajtótermék ajándék lóként vizsgálva is megállja a helyét: csillogó, életerős fogazat, száguld, mint a paripa, kellő tartalékkal veszi az akadályokat, nyerít, ha kell. Nem harsány, mint a vásári giccsportéka, s nem is hibátlan, mint a kirakati fröccsöntött játék ló.

Ami rögtön megfogja az embert: hogy a Godot Plaza mennyi mindenkit mozgósít, hogy hányféle szerzővel dolgozik, hogy a kultúrából mekkora területet képes befogni. Közben meg tematikus szám: minden szövege és a képek jó része is az álom köré szerveződik. A képek és a szövegek aránya és elrendezése jó ízlésre és ritmusérzékre vall, s ami még kedvesebb meglepetés, a képek nem a szövegek illusztrációi, hanem arról szólnak, amiről a szöveg, csak a kép nyelvén, vagyis másként. Példa: Inczédi Erika apró lélekbúvárkodása a izmusok között József Attila Medáliák című verskoszorújába torkollik, a részlet mellett pedig A varázsló kertje című Gulácsy-kép látható, és sem a szöveg, sem a kép nem erőltetett, mindkettő (részletében és színtelenül is) eleget tesz a művészet-népszerűsítő közlemények alapvető ismérveinek, jó, mert hasznos, jó, mert szép, s nyitva hagyja az értelmezések sokféle lehetőségét. Az álom mint hívószó itt csak egyszer szerepel (Freud említésekor, de itt alighanem megkerülhetetlen), többször nincs is rá szükség, azzal, hogy címbe emelve „zöld füst az ég”, már rég nem az ébrenlét tartományában vagyunk. A vele szemben levő oldal (12.) grafikailag és szövegszerűségében is más, mert filmajánló (Horváth Gergő Kusturica Arizonai álmodozókjáról), kockánként és bekezdésenként pereg, szigorúan a filmre (az álmokra, a beteljesülésre) összpontosít – és nem álmodozik.

Az El Caminóról sokat és sokfélét olvasni, az utat lélekben számtalanszor megtettem már, legutóbb Hunčík Péter utolérhetetlen beszámolója alkalmával, itt és most (Godot Plaza 4–5., Balázs Lívia révén; a szerző neve az alcímben érhető utol) egy olyan zarándokkal van dolgunk, akinek fényképezni is maradt ereje és ideje, a sok befejezetlen mondat és három pont pedig jól érzékelteti a kínok és megkönnyebbülések sóhaját, de a szövegfolyam is maga a folyamatos felfelé és lefelé haladás, a kapaszkodás és ereszkedés látványa.

Emmer Péter nemcsak a zenét hozza (interjú az ismert zenésszel), megtudjuk, fiatalokat tanít gitározni, s azt is, fontos, hogy az ember mit mond, és hogyan zenél. Az álmok és az álmok megvalósítása közt nagyjából annyi a különbség, mint olvasni Santiago del Composteláról és fölkeresni Szent Jakab földi maradványainak színhelyét. Bencsics Ákos fazekas, bogaras ember, a szó nem képi, hanem mázas kerámiás értelmében: a riportból kiderül, miért érdemes figyelni rá, s hol (hol mindenütt) találkozhatunk alkotásaival, s ő ki is mondja, hogy sokat kell dolgozni. Ami egyébként nyilvánvaló. A soknál is többet, persze, és folyton. S akkor tán elviselhető a dolgozás maga. „Az inspirál, hogyha jól érzik magukat az emberek” – mondja a szintén zenész Zsapka Attila (terjedelmes interjú Dömötör Ede kiváló képeivel; 28–29.)

Krúdy Álmoskönyve – mondjuk, ez egy álomszámban tényleg kihagyhatatlan: fehér báránnyal álmodni téli hideget jelent, de nem mondom meg, asszonynép miről ne álmodjék, nehogy a rokonságából meghaljon valaki. Hogy Huszlicska Bálint egyes szám első személyben elbeszélő figurájával, mely fogadásból lemond a tisztálkodásról, mi történik a kilencedik héten, az azért sejthető. És még jól járt. (Vesd össze Izabella királyné fogadalmával, aki kikötötte, addig nem cserél fehérneműt, míg a török ki nem vonul az országból, de ezt nem élte meg; innen mondjuk Izabella-színnek a szürkét.)

A címlapon Nagy László; a hozzá tartozó címlapsztori a 9. oldalon.

Színház. Még film. Még zene (és további zene). Bordzsesszbalcsi – ez cím (20. oldal), magyarul van (három szavas összetétel, familiáris szórövidítés a harmadik tagban), a szóelemzésre resteknek segít a szemben levő oldal címe: Balaton Sound. Valós riport egy szlovákiai magyar… (érdeklődést felkeltő szándékos kihagyás), fogódzóként idézek a szövegből: „Állítólag kijött a TV és a rendőrség is, bár a fesztivál területére – szerencsére – nem jutottak be.” Részletek a 22–23. oldalon. Szépe Márk fotóin (balról jobbra): fülhallgató, napszemüveg, gitár, maci.

A szabadságérzés (nem álom) több helyen hangot kap, a Kapolcsi capriccio című élménybeszámolóban szó szerint is.

Színház. Kritika. Ma. Fiatal színikritikusok lehetősége (felhívás – 25.). Ehhez lásd még: A kritika metafizikája (3.) Rémálom (altató): Tyborg szövege. Félreértések elkerülése végett: Tyborg szövege nem altató, az altató tabletta.

Álompasi: körkérdés arról, hogy létezik-e, vagy sem. Orsival értek egyet. Ugyanez álomnő esetében: Bálinttal. Álomnő gumicsizmában: 10. oldal.

Színjátszók: Laboda Róbert (többek közt) jobbjában karóval.

Paradicsom. Szlovákia és a Balkán (nem politikai összefüggések).

Miért épp kora délután érdemes a Limes Galériába látogatni? Megfejtés: Godot Plaza, 1. szám, 25. oldal.

Kicsoda Balaskó Edit? A Godot Plaza logójának szerzője. Álom és angyal ismét együtt említődik. Könyvajánló: Feldmár András: Szégyen és szeretet. Filmajánló (Mamma Mia!), kiállításajánló (Lélek és test. Kertésztől Mapplethorpe-ig).

De mi legyen azzal, akinek nem jut ajándék? Első tipp: próbálja meg valamelyik ismerőse révén beszerezni. Második tipp: utazzon el Őrsújfalura, október 25-én, a Godot Plaza újság bemutatkozó estjére. Harmadik, utolsó tipp: kérje a lapot ajándékba álmai emberétől!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?