<p>Megszorítások, megyei választások, elnökjelöltségek. A jobboldal további vergődése és a Smer népszerűségének lassú amortizálódása – ez várható idén. Belenéztünk a politikai kristálygömbbe. Hamarosan beindul a politikai nagyüzem, jövő szerdán megtartja első ülését a kormány, a hónap második felében pedig megkezdik munkájukat a képviselők is.</p>
Miről szól idén a hazai politika
Az év elején áttekintjük, mi várható idén a hazai belpolitikában.
Tavaly azt írtuk: mindegy, hogy Fico egyszínű vagy koalíciós kormányt alakít, a 2012–2016 közötti időszakban a gazdasági témák fognak dominálni (tavalyi előrejelzéseink sikerességéről lásd külön írásunkat). Ez idén is igaz lesz, a legfontosabb kérdések gazdasági és szociális jellegűek lesznek. Idén 3% alá kell szorítanunk a költségvetés hiányát, az elfogadott büdzsé ezt a hiánycélt tartalmazza, ám gazdasági elemzők szerint kérdéses, utólagos intézkedések nélkül teljesíthető-e a terv.
Prioritás: a gazdaság
A legnagyobb kockázati tényezőnek a gazdaság növekedése számít, a költségvetést 2,1%-os növekedésre „kalibrálták”, ám elemzők a 0-hoz közeli növekedést tartják reálisnak. Így euró-százmilliók hiányozhatnak a kasszából. Itt jönnének képbe a pótintézkedések. Ezek háromfélék lehetnek: kiadások visszaszorítása, bevételek növelése vagy speciális bevételek előteremtése. Ficóék tavaly év végén többször is megígérték, több adóemelés már nem lesz. Annak ugyanakkor minimális az esélye, hogy a kiadásokat menet közben lényegesen csökkentenék. A legvalószínűbb forgatókönyv így az, hogy a kabinet ismét hozzányúl a II. pillérhez – igaz, a pénzügyminiszter ezt is kizárta már párszor. Ha így lenne, ez akár a többpilléres nyugdíjrendszer végét is jelenthetné. Emellett – ígéreteik ellenére – nagy baj esetén valószínű, hogy némely adónem vagy illeték mértékét is megnövelik.
Választások
2013-ban egy választásra kerül sor (két felvonásban), novemberben. A megyei választások ezúttal sem hozzák majd lázba a szavazókat. A Smer a 8 megyéből jelenleg 7-ben van döntő pozícióban, ez az arány várhatóan nem változik. Sőt, a jobboldal akár Pozsony megyét is elvesztheti (igaz, csak megyeelnöki szinten). Kérdéses, hány helyen indul közösen a Híd és az MKP (a magyar témákról külön cikkben foglalkozunk).
Az év politikai kérdése egy 2014-es választáshoz köthető. Idén ugyanis az összes államfőjelöltnek be kell mutatkoznia. Az év kérdése, hogy Robert Fico jelölteti-e magát. Szerintünk igen. Kérdéses az is, talál-e közös jelöltet a jobboldal, illetve nem gondolja-e meg magát végül Iveta Radičová. A jobboldali pártok nagy része várhatóan nem áll be Andrej Kiska független jelölt mögé.
Várhatóan az idei év második felében elkezdődik az EP-választási listák összeállítása, pozicionálják magukat az érdeklődők, illetve a pártvezetések elkezdik keresni azon „nagy öregjeiket”, illetve párton belüli kényelmetlen arcaikat, akiket Brüsszelbe küldhetnének.
Több bizonytalan szavazó
Idén kiteljesedik a Smer dominanciája. Februárban várhatóan új főügyészt választanak, majd tavasszal – úgymond megunva az ellenzék „totojázását” – elfoglalják az Állami Számvevőszéket (NKÚ) is. Persze egy névleg független vezetőt megválasztva.
Annak ellenére, hogy a Smer legalább 2016-ig a legnagyobb támogatottságú párt marad, idén várhatóan elindul népszerűsége lassú eróziója. A költségvetési szigor miatt a kiadásokat nem lehet növelni, a válság következtében várhatóan idén nő a munkanélküliség is, mindez pedig növeli a kormánnyal szembeni elégedetlenséget. Mindehhez jó eséllyel még egy újabb orvos- vagy tanársztrájk is járulni fog, esetleg a hivatalnokok unják meg az évek óta tartó bérbefagyasztást.
A Smer népszerűségvesztését várhatóan az ellenzék idén sem fogja tudni kiaknázni. Az SaS vezetését valószínűleg Jozef Kollár veszi át – ám ettől sem kezd szárnyalni a párt népszerűsége –, az SDKÚ-ban állandósodnak a belső problémák. Ám reális alternatíva híján a magyarországi forgatókönyv valószínűsíthető: egyre több lesz a politikából kiábrándult, bizonytalan, pártot kereső választópolgár.
Még több Brüsszel
Idén is tovább folytatódik az EU centralizációja. A folyamatot alapvetően a szeptemberi német parlamenti választás sem fogja befolyásolni, ugyanis mind a két nagy német párt a központosítás támogatója.
Ez a kérdés hagyományosan hidegen hagyja a választópolgárokat, nálunk legfeljebb 2014-ben, az EP-választások évében kaphat nagyobb teret – ám annak esélye a nullához közelít, hogy egy EU-ellenes protestpárt alakuljon az EP-választásokra. Ezt a kártyát az SaS és az Egyszerű Emberek fogják kijátszani
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.