Miről döntenek az önkormányzatok, és miből gazdálkodnak?

ÖSSZEFOGLALÓ

Négyévente dönthetünk arról, ki fogja településünket irányítani. A tét nagy, az önkormányzat számos gyakorlati kérdésben dönt, olyan ügyekben, amelyek közvetlenül érintik életünket – milyen a közvilágítás, melyik járdát újítják fel, ki fogja vezetni az óvodát vagy az alapiskolát, mi lesz a kultúrházzal, milyen nagyságúak lesznek a helyi adók? Ezek a kérdések a választópolgárok szűk felét szokták érdekelni, az önkormányzati választási részvétel ugyanis az utóbbi két évtizedben 45 százalék körüli volt – a nagyobb városokban sokszor alacsonyabb, a falvakban valamivel magasabb.

Kit választunk?

Szlovákiában kétszintű önkormányzati modell van: az egyik a megyei, a másik a helyi szint. Minden településnek van polgármestere és saját képviselő-testülete – függetlenül attól, mekkora a község lélekszáma. Ők közösen alkotják a település önkormányzatát. Kassán és Pozsonyban a városrészek miatt mindez duplán van: a főpolgármester és a város képviselő-testülete mellett minden városrésznek van saját polgármestere és közgyűlése.

Mivel a polgármestert közvetlenül a lakosok választják, nem függ a képviselő-testülettől. A közgyűlésnek nem tartozik felelősséggel, a helyi képviselők nem tudják leváltani. Ez fordítva is igaz: a polgármester nem tudja elmozdítani helyükről a megválasztott képviselőket.

Miről döntenek?

Az önkormányzat a település vagyonával gazdálkodik, emellett az elmúlt 25 évben különböző jog- és hatásköröket kapott a kormányzattól. Például a helyi utakról vagy az óvodákról és alapiskolákról az önkormányzat dönt, utóbbiaknak ő a fenntartója.

A közgyűlés fogadja el az önkormányzat költségvetését, dönt a területrendezési tervről, a helyi adók nagyságáról, helyi népszavazást írhat ki (pl. a falu nevének megváltoztatásáról), elfogadja az általános érvényű rendeleteket.

A képviselők határozzák meg a polgármester fizetését (a lakosságszám alapján ez egy meghatározott sávban mozog), a polgármester javaslatára megválasztják a helyi intézmények (pl. iskola) igazgatóját, valamint ők döntenek arról is, ki lehet a város/község díszpolgára és milyen legyen a település címere.

A polgármester

a helyi kormányfő

Nagyvonalakban elmondható: a polgármester és a képviselő-testület jogkörei úgy vannak elosztva, mint a kormány és a parlament kompetenciái. Vagyis a képviselők fogadják el a különböző jogi normákat, adnak keretet az önkormányzat működésének, míg a polgármesteré a gyakorlati irányító szerep. A polgármester képviseli a települést, ő írja alá a szerződéseket az önkormányzat nevében.

Bevételek, kiadások

Az önkormányzatok – a központi kormányzattal ellentétben – nem fogadhatnak el deficites költségvetést, vagyis nem lehet több az évi kiadás, mint a bevétel. Az, hogy a települések, főként a városok, jelentős része így is el van adósodva, azzal magyarázható, hogy a fejlesztésekre fel lehet venni hitelt – ez nem a kiadás része, ám a kölcsön törlesztése már igen.

A települések költségvetésének legnagyobb bevételi tétele a központi adókból származik, azon belül is a jövedelemadónak az önkormányzatra eső része, amelyet a járási adóhivataltól kap meg. A helyi adók (ingatlanadó, kutyaadó stb.) a másik, az előbbinél lényegesen kisebb forrás. A kiadási oldalon messze a legnagyobb tételt az iskolaügyi kiadások jelentik. A városokban jelentős tételnek számít még a helyi tömegközlekedés támogatása. A kisebb falvakban viszont a hivatal működése (polgármester és alkalmazottak bére, községháza fűtése stb.) visz el aránylag sok pénzt: más az ugyanis, ha egy polgármesteri fizetését 20-30, esetleg 100 ezer lakosú városban kell kigazdálkodni, és megint más, ha csak 700–800-an laknak a településen. (MSz)