Mire fordítsuk az uniós milliárdokat?

A pénzügyminiszter hétfőn Zuzana Čaputová államfőnek számolt be az uniós helyreállítási csomag felhasználásához elengedhetetlen nemzeti fejlesztési tervről, amelyet Heger ígérete szerint legkésőbb e hét végén szeretnének közzétenni. Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európa Tanács július közepén tartott brüsszeli csúcstalálkozóján fogadta el a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, 1074 milliárd eurós uniós költségvetéssel együtt a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot. A gazdaságélénkítő alap 750 milliárd euró, amelyben 390 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás és a pénzpiacokról felvett 360 milliárd eurós kölcsön szerepel.

Čaputová ugyan értékelte a Heger által bemutatott reformcsomag minőségét, ez azonban szerinte is rendkívül terjedelmes. A köztársasági elnök szerint elsősorban a környezetvédelmi projektekre és az oktatásra kellene összpontosítani, ez utóbbival kapcsolatban a tanárok béremelését is megemlítette.

„Szlovákiának szociális szempontból igazságosabbnak kell lennie, nagyobb figyelmet kell szentelnünk az elérhetőbb lakhatásra és a szegénység által sújtott családok támogatására”

– tette hozzá Čaputová.

Az elkövetkező időszakban a kormánytagok szerint is a környezetvédelmi projektekre kellene helyezni a hangsúlyt.

„Radikálisan zöld projektekre lesz szükség az uniós pénzek felhasználása során”

– vallja a beruházásokért és régiófejlesztésért felelős miniszter, Veronika Remišová. Szerinte a Szlovákia számára elkülönített 7,5 milliárd eurós csomag nagy részét a klímaváltozással és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos célok megvalósítására kellene fordítani. Egyébként eleve ezzel számol az Európai Bizottság is, amely azt szorgalmazza, hogy az uniós tagországok a helyreállítási csomag több mint felét a környezetvédelmi (37%) és digitalizálással (20%) kapcsolatos projektekre használják fel.

Ján Budaj környezetvédelmi miniszter szerint Szlovákia GDP-arányos energiafelhasználása 80 százalékkal haladja meg az uniós átlagot, így nagyobb figyelmet kell szánnunk az energiatakarékosságra és a megújuló energiaforrások arányának a növelésére is. Karol Galek gazdasági államtitkár ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy Szlovákiának 2030-ig csaknem 20%-ra kellene növelnie a megújuló energiaforrások arányát. Az áramtermelésre használt megújuló energiaforrások közül a vízenergia aránya jelenleg 8, a biomasszáé 5, a napenergiáé 1,85, a szélenergiáé pedig 1,75 százalék, vagyis bőven van még mit behoznunk.

Emellett a pedagógusok bérét is látványosan növelnék, továbbá a nyugdíjrendszert átalakítanák, a 64 évben megállapított nyugdíjplafon eltörlését is beleértve.

„Az EU-pénzekből nagyobb összeg juthat az épület-felújításokra, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére is”

– nyilatkozta Andrej Doležal közlekedési miniszter. A tárcavezető szerint azonban a szabályok szerint elsősorban a gyorsan végrehajtható projektek jöhetnek szóba, az Európai Bizottság feltételei között szerepel ugyanis, hogy a támogatások 70%-át 2023-ig fel kellene használni. „E feltételről még tárgyalunk az Európai Bizottsággal” – tette hozzá Doležal.