Miloš Zeman nem alhat nyugodtan

Miloš Zeman jelenlegi cseh államfő negatív tulajdonságainak se szeri, se száma – öreg politikai róka már sok választással, politikai trükközéssel, botránnyal és buta kijelentéssel a háta mögött. Azt azonban a legnagyobb kritikusai és politikai ellenfelei is elismerik, hogy nagy túlélő, és mindig nagyon jó érzékkel alkalmazkodik a politikai trendekhez.

A zemanizmus

Ennek köszönheti, hogy évtizedek óta a cseh politikai színtér egyik legmeghatározóbb alakja tudott maradni, és választói mindig megbocsátották neki, ha fordított egyet a köpenyén – liberális értelmiségiből balos vezetővé avanzsált, amikor a szükség úgy diktálta, és 1993 után meghatározó pártot csinált a cseh szociáldemokratákból. Mikor eldöntötte, hogy elnök lesz, a maga oldalára tudta állítani az általa sokat bírált kommunistákat.

De szidta a populistákat is, ám később nem okozott gondot neki, hogy a cseh szélsőjobbal mutatkozzon – választói pedig jelenleg úgy tekintenek rá, mint valamiféle „menekültellenes védelmezőre”, aki megóvja őket Brüsszeltől. „Zeman gondolkodásmódjának alapja, hogy sikeres akar lenni a politikában, így a korlátait is nagyon lazára veszi, minden egyéb másodlagos. Számára nem az a kulcsfontosságú, hogy konzisztensek legyenek a kijelentései” – mondta róla a Sme napilapnak Ľubomír Kopeček cseh politikai elemző, aki könyvet is írt az államfőről. Szerinte „zemanizmus” egyszerűen nem létezik, Zeman nem ideológiák alapján politizál, egyértelműen pragmatikus, és mindig a közhangulathoz alkalmazkodik.

Cseh nyugalom

Zeman ezért rendkívül széles választói bázissal rendelkezik, a szélsőbaloldaltól az ANO választóin keresztül a jobboldalig. „Nagyon sokan tudnak vele azonosulni, a nép nyelvén beszél” – mondja Sólymos Karin politikai elemző, aki hozzáteszi, Zeman gyakran él elnöki jogköreivel, így a médiában is látható, nem bújik el. „Most azt állítja, nem kampányol, de az egész ötéves megbízatási időszaka egy nagy kampány volt” – vélekedik Sólymos.

Az államfő arculatához hozzátartozik, hogy egyfajta „klasszikus cseh nyugalommal”, kicsit érzelemmentes, távolságtartó módon kommentálja a dolgokat, és nem riad vissza attól, hogy komolyan odaszúrjon ellenfeleinek, akiket Sólymos Karin szerint meglehetősen lenéz. Megnyilvánulásai sokszor közönségesek, vulgárisak, és az sem zavarja különösebben, ha külföldön lő el egy diplomáciában elfogadhatatlan kijelentést, vagy követ el egy bakit. S az „egyszerű ember” sztereotipikus arculatával kifejezetten sikeres tud lenni a V4 talán legprogresszívebb társadalmának tartott Csehországban – de leginkább az idősebb generáció körében, a fiataloknak a személyisége távolinak, megnyilvánulása pedig kínosnak tűnik.

Meddig marad?

Zeman azonban nincs is igazán rászorulva, hogy rástartoljon a fiatalokra – 73 éves már, súlyos cukorbeteg, és az is felröppent róla, hogy rákkal küzd – ezt később orvosai cáfolták, ám az kétségtelen, hogy Zeman nem makkegészséges. Kopeček ezzel kapcsolatban érdekes dolgot jegyez meg: az idősebb választói, akik szintén küzdenek a betegségekkel, nem látják olyan fatális problémának Zeman egészségi állapotát, és egyebek mellett ezért is azonosulni tudnak vele.

Kopeček szerint Zemannak meg se fordult a fejében, hogy nyugdíjba vonuljon, nagyon erős ugyanis az egója, és felnéz Charles de Gaulle francia elnökre, aki csaknem 80 éves koráig volt elnök, és maga távozott, nem a választók küldték nyugdíjba. „Zeman úgy gondolkodhat, hogy ismét megválasztják, aztán majd eldönti maga, mikor fejezi be. Sehol sincs megírva, hogy öt évig kell államfőnek lennie” – mondta.

Zeman kihívói

Zeman maga nem kampányol, mondván, ismerik őt annyira az emberek, hogy erre ne legyen rászorulva. De magát a cseh elnökválasztási kampányt is elhomályosították az őszi cseh parlamenti választások, és az azóta húzódó kormányalakítási mizéria. A jelenlegi államfő kihívói ugyan sokan vannak – összesen nyolcan – ám többségük meglehetősen ismeretlen, és kampányuk sem volt különösebben látványos vagy határozott – Sólymos Karin szerint szedett-vetett hatása van az egésznek.

Ennek ellenére mégis van néhány jelölt, aki markánsabb volt a többinél, egynek közülük pedig valós esélye is van legyőzni Zemant. Ő Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke.

De vegyük sorjában. A cseh közvélemény-kutató ügynökségek felmérésein kivétel nélkül ugyanazt a négy jelöltet nevezik meg Zeman lehetséges kihívójaként: a már említett Drahošt, Michal Horáček szövegíró-milliárdost, Mirek Topolánek volt cseh kormányfőt, valamint Pavel Fischer korábbi francia nagykövetet.

A beugró Topolánek

Topolánek egy kicsit kilóg közülük: a volt ODS-es jobboldali kormányfő, aki az utolsó pillanatban „ugrott be” a jelöltek közé, nem heverte ki kisebb-nagyobb botrányait, kormányának bukását. Annak ellenére, hogy szónoki képességei, politikai tapasztalatai messze meghaladják a többi jelöltét, indulása biztos kudarc. Az utolsó felméréseken 6 százaléknyi támogatást mértek neki, 15 százalékos választói potenciállal, és ha mégis ő jutna a második körbe, Zeman alaposan megverné.

Horáček, a fekete ló

Jobban végezne Pavel Fischer, Václav Havel volt tanácsadója, korábbi francia nagykövet, aki azonban a fiatalok egy részénél elvágta magát azzal, hogy kijelentette, homoszexuálist nem nevezne ki alkotmánybírónak – bár később megmagyarázta a kijelentését és bocsánatot kért, ez rányomta bélyegét kampányára. Michal Horáček, a Fortuna fogadóiroda eladásából milliárdossá vált szövegíró viszont szoros küzdelmet vívna Zemannal, csak 2,5 százalékos különbséget prognosztizálnak kettejük között az ügynökségek a jelenlegi cseh elnök javára a második körben.

Az igazi ellenfél

A legesélyesebb kihívó azonban egyértelműen Jiří Drahoš – a centrista-jobboldali értelmiséghez és a fiatalokhoz legközelebb álló jelölt, akit ugyan a felmérések Zeman mögött 15 százalékponttal lemaradva, 27 százalékkal a második helyre várnak, ám a prognózisok szerint 48,5–44 arányú előnyben lenne Zemannal szemben a második körben, 7,5 százaléknyi bizonytalan választó mellett. Indulását tavaly márciusban jelentette be, azóta szinte folyamatosan kampányol.

Felróják neki, hogy szinte a semmiből jött, nincs politikai tapasztalata. A Sme napilapnak adott korábbi interjújában azonban azt mondta: nyolc évig vezette a tudományos akadémiát, saját költségvetéssel, szinte miniszteri poszton – öt kormányfővel dolgozott együtt, és széles körű politikai tapasztalatokat szerzett. Hozzátette, az emberek előnyként vélekednek arról, hogy nem politizált. S az elemzésekből kitűnik: bár Drahošt nem tartják igazán karizmatikus jelöltnek, épp arculata teheti alkalmassá arra, hogy egyesítse a Zemant elutasító centrista-jobboldali fiatal választókat.

Szoros befutó

Zemannak ugyanis szinte mindenben az ellentéte: szolid, megbízható tudósembernek, értelmiséginek tartják, aki ismeri a saját korlátait. „Tankönyvi akadémikus, nagyon neutrális és kimért, illik egy reprezentatív posztra, nem bélyegzi politikai múlt és párthovatartozás – ebből a szempontból a 2014-es Andrej Kiskára emlékeztet” – mondja Sólymos Karin.

A választás így kifejezetten szoros lehet – Sólymos szerint bár Zeman valószínűleg második körre kényszerül majd, még így is a versenyfutás esélyese. Amennyiben azonban ellenfelének sikerül mozgósítani azokat a centrista-jobboldali választókat, akiknek elegük van Zeman botrányos kiszólásaiból, nagyon szoros lehet a harc vége.