Mikroműanyagokat találtak a csallóközi ivóvízben

Erre a Vizünkért (Za našu vodu) Polgári Társulás aktivistái mutattak rá, akik a csöllei (Rovinka) ivóvízből küldtek mintát egy svéd laboratóriumnak.

„A 75 mikrométer nagyjából egy hajszál vastagságának felel meg. Nincs szó tehát nagy mennyiségről, de mivel hosszú évekig büszkék voltunk arra, hogy a csallóközi víz kiváló minőségű, most sem indokolt, hogy mikroműanyagokat igyunk” – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Dušan Velič, a PT tagja, akit bevallása szerint meglepett az eredmény.

Az aktivisták következő lépésként összevetik a kapott eredményeket az ásványvizek és csomagolt vizek elemzésének eredményeivel. Az eredményeket továbbítják a Pozsonyi Vízügyi Társaságnak (BVS) is.

A BVS a TASR hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy az Európai Parlament 2018. október 23-ai ülésén tárgyalta azt az irányelvjavaslatot, amely indítványozza a mikroműanyagok folyamatos mérését az ivóvízben. A BVS ezt akkor fogja elkezdeni, ha törvény fogja előírni a méréseket.

„Nem akarunk senkit sem megijeszteni, a csöllei víz egyébként kitűnő. A vízzel évente két milligramm műanyag kerül a szervezetünkbe, ami lényegében a nullával egyenlő. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ez az állapot romolhat. Egy napon elérhetjük az öt grammot, kérdés, ekkora mennyiségnek milyen hatása lesz ránk” – jegyezte meg Velič.

Az aktivisták nem tudják, honnan kerülhettek mikroműanyagok a csöllei vízbe. „Egyelőre annyit tudunk, hogy a műanyag részecskék legalább fele nem a csövekből származik, hiszen szilikonról és teflonról van szó. Egy minta alapján azonban nehéz megállapítani az eredetüket” – mondta Annamarie Velič, a PT elnöke.

Dušan Velič úgy véli, hogy a mikroműanyagok valószínűleg a Dunából kerültek a csallóközi vízkészletbe. Ennek bizonyítása érdekében a Dunából is mintát vesznek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkatársai nemrég arról számoltak be, hogy a jelenleg rendelkezésre álló, korlátozott számú információ alapján kijelenthető, hogy az ivóvíz aktuális mikroműanyag-tartalma nem jelent kockázatot az egészségre. Ugyanakkor - elsősorban a fokozódó műanyagszennyezés miatt - további vizsgálatokra szólítottak fel.

A WHO elemzései szerint a 150 mikrométernél nagyobb műanyagrészecskék valószínűleg nem szívódnak fel az emberi szervezetben, és az ennél kisebbek is csak korlátozott mértékben.