Míg felszáll a fehér füst

A Szent Péter-bazilika a VatikánbanReuters-felvételA pápának nincs „helyettese”, ez a fogalom ismeretlen a vatikáni hierarchiában, a mindenkori egyházfő ugyanis az abszolút uralkodót testesíti meg. Interregnum esetén – tehát a törvényes uralkodó hiányában – a Szent Római Egyház Camerlengója (kamarása) viszi az egyházi ügyeket, s ezt a tisztet jelenleg Eduardo Martinez Somalo spanyol bíboros tölti be. Az ő feladata a pápa halálhírének hivatalos bejelentése a katolikus egyháznak, s a pápai gyűrű összetörése, a gyászszertartás, a temetés megszervezése és az új pápa megválasztására hivatott konklávé összehívása is. Átmeneti szerepénél fogva azonban nem hozhat más, az egyetemes egyházra vonatkozó döntéseket, és nem nevezhet ki új tagokat a kúriába sem. Somalo jelenleg a megszentelt élet és az apostoli élet közösségeinek kongregációja vezetője is. Róma város püspökének halálát ugyanakkor Camillo Ruini bíboros, pápai vikárius hivatott bejelenteni, míg a külföldi államfőket Joseph Ratzinger, a bíborosi testület dékánja hivatott tájékoztatni.

Nincs előírt ceremónia

Pápai temetés legutóbb 1978-ban volt, így elég nagy a bizonytalanság, az információhiány a vatikáni gyászszertartás, a külföldi delegációk részvétele, illetve az esetleges majdani lengyelországi temetés kapcsán. E várható ceremóniáknak nincs írott vagy legalábbis nyilvános rendjük, az elhunyt bíborosokat búcsúztató szertartások képezik valószínűleg alapjukat.

Hogyan választják a pápát

II. János Pál pápa 1996. február 23-i Universi Dominici Gregis apostoli konstitúciójával rögzítette a pápaválasztás ma érvényes részletes, s a modern kor követelményeihez igazított szabályait. Eszerint továbbra is csak a 80 év alatti kardinálisok a választók és választhatók – számuk jelenleg 117 (illetve van még egy, a pápa által egyelőre meg nem nevezett bíboros is, aki ha e korhatár alatt van, szintén tagja a konklávénak, közülük 58 európai, abból is húsz olasz) –, s a választást a vatikáni Sixtus-kápolnában tartják. Fontos változtatást hajtott végre a konklávén II. János Pál azzal, hogy a választás kizárólag szavazással történhet (korábban közfelkiáltás és megegyezés is lehetséges volt), és kétharmados többség szükséges. Ámbár kilencnapi eredménytelen voksolás után a választók egyezséget köthetnek arról, hogy az 50 százalék plusz egy szavazat is elegendő Szent Péter trónja örökösének megválasztásához. A konstitúció szerint az 1997-ben felépült Szent Márta Ház 120 apartmanja szolgálja a választó kardinálisok kényelmét, akik naponta négy – délelőtt kettő és délután kettő – szavazást ejthetnek meg. A választók nem olvashatnak napi sajtót, nem telefonálhatnak és a számítógép-használat is tilos számukra az esetleges kiszivárogtatások vagy a nyomásgyakorlás kizárása érdekében. A kápolnába busz szállítja őket.

A pápaválasztás joga

A bíborosok legnagyobb kiváltsága a konklávén való részvétel, azaz a pápaválasztás joga. Évszázadok óta nem fordult elő, hogy ne maguk közül válasszanak pápát a bíborosok, bár a kánonjog ezt korántsem írja elő, bármelyik keresztény férfi lehet az utód.

A konklávék múltja és a szó etimológiája a XIII. századig nyúlik vissza. A pápai állam területén, Viterbo városában a város kapitánya egyszer megelégelte, hogy már hónapok óta nem tudnak megegyezni az illetékesek az új pápa személyében. Hogy felgyorsítsa az eseményeket, kívülről rájuk zárta a püspöki palotát, majd csökkentette az ételadagokat, s végül a tetőt is leszedette a fejük felől. 1978-ban két konklávét is tartottak másfél hónap leforgása alatt.

A bíborosokat a pápa szabadon nevezi ki, az elektori testület jogszabályban maximalizált létszáma 120 fő, köztük van két magyar is: Erdő Péter és Paskai László. Sikeres választást követően felszáll a fehér füst, és a Vatikánban az ezzel a szerepkörrel bíró bíboros megjelenik a Szent Péter-bazilika központi erkélyén, hogy bejelentse: habemus papam, azaz van pápánk!

Az eddigi leghosszabb konklávé két és egy negyed évig tartott, és XXII. János megválasztásához vezetett.

Találgatások

A találgatások szerint II. János Pált mindenképpen olasz pápa követi majd a trónon, de állítólag nem zárható ki, hogy dél-amerikai, vagy nigériai lesz a pápa. Noha a legnagyobb esélyesnek a milanói érseket tartják, eddig szinte soha nem az került a pápai trónra, akit a legesélyesebbnek tartottak. A jelenleg szóba kerülő pápajelöltek mindegyike idősebb 60 évnél. (mti, wiki, mro, uje)