Mi lett a rendelői előjegyzési rendszerrel?

Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a korrupciót vizsgáló legújabb Eurobarometer-felmérésben a szlovákiai válaszadók többsége az egészségügyet tartotta a legkorruptabb intézményrendszernek. A megkérdezettek 54 százaléka gondolja úgy, hogy a szlovák egészségügyben nagyon gyakran előfordul a lefizetés. 

Az egészségügyi minisztérium a kormányprogramban foglaltak alapján hangoztatja, hogy az orvosi ellátásban nem tolerálja sem a korrupciót, sem a kliensrendszert, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az egészségügy a lehető legátláthatóbban működjön. Pedig ehhez nem feltétlenül kellene vadonatúj reformokat elfogadni, elég lenne csak a jelenleg is érvényben lévő törvényi kereteket egyszerűsíteni.

Kiegészítő rendelési órák

Az egészségügyi tárca tavaly jogilag is lehetővé tette az előjegyzési rendszert, ennek érdekében pedig az úgynevezett kiegészítő rendelési órák bevezetését javasolta. Az újítás célja az volt, hogy a hagyományos rendelési órák alatt a jobb pénzügyi helyzetben lévő betegek ne tudják magukat „bevásárolni” az orvoshoz, vagyis ne lehessen pénzért megelőzni másokat. Azok a betegek, aki hajlandóak lennének fizetni, meglátogathatnák az orvost kiegészítő rendelési órák alatt, egy előre leegyezett időpontban. 

A tárca a rendszer bevezetésekor úgy vélte, hogy ezzel minden beteg nyer: azok, akiknek nincs kedvük vagy idejük várakozni, és hajlandóak is fizetni, gyorsan elintézhetik a látogatást, akik pedig nem szeretnének fizetni az ellátásért, ellátogatnak a hagyományos rendelési órákra, ahol nem lesz az az érzésük, hogy igazságtalanul bántak velük.

Nem kötelezőek

A kiegészítő rendelési órák viszont nem kötelezőek, és semmiképpen sem írhatják felül a hagyományos rendelési órákat. A tárca szabályozása szerint a rendelési órákat az orvosok legkorábban 13 órától kezdhetik el, és hogy meddig tartanak, azt maguk az orvosok dönthetik el. A minisztérium viszont azt a feltételt szabta, hogy a heti kiegészítő órák száma nem haladhatja meg a hagyományos rendelési órák 30 százalékát. Vagyis ha egy orvos hagyományosan 30 órát rendel, a heti kiegészítő órák száma nem lehet több mint 9 óra.

Az előzetes tervek szerint a kezelés költsége a kiegészítő rendelési órák ideje alatt átlagban 7 és 10 euró között mozgott volna, az orvosok legfeljebb 30 eurót kérhettek volna el.

Andrea Kalavská (Smer) korábbi egészségügyi miniszter a rendszer bevezetésekor úgy vélte, hogy ezzel igazságosabbá válhat az egészségügyi ellátás.

„A pénzügyileg jobb helyzetben lévő embereknek így esélyt adhatunk, ugyanakkor nem is engedjük, hogy az egészségügyi ellátás kevésbé legyen elérhető azok számára, akik nem akarnak többet fizetni érte”

– mondta Kalavská.

Nincs érdeklődés

Az előjegyzés bevezetéséhez az orvosoknak regisztrálniuk kellene egy elektronikus rendszerbe, amelyet az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) üzemeltet. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehessék, az orvosoknak egy kérvényt kell benyújtaniuk a megyei önkormányzatokhoz. 

A rendszer bevezetése után néhány héttel mi is beszámoltunk arról, hogy az orvosok alig érdeklődnek a kiegészítő rendelési órák iránt.

Most újra felkerestük az összes megyei önkormányzatot, hogy mennyire változott az orvosok hozzáállása.

Összességében azt lehet mondani, hogy továbbra sincs érdeklődés az előjegyzési rendszer iránt. Lucia Forman, Pozsony megye szóvivője lapunknak elmondta, hogy 2019-ben mindössze egy orvostól érkezett kérvény az egész megyéből, idén pedig egy sem. Kassa megyében sem sokkal jobb a helyzet, Anna Terezková sajtófelelős arról tájékoztatott, hogy tavaly 3 kérvényt kaptak, de egyik sem felelt meg a törvényben foglalt előírásoknak, idén pedig senki sem érdeklődött. Nagyszombat megye elnöke, Jozef Viskupič elmondta: a rendszer bevezetése óta mindössze egyetlen kérvény érkezett, amelyet el is fogadtak. Zsolna megyében összesen 4 kérvényt regisztráltak, de egyik sem felelt meg az előírásoknak. Besztercebánya megyében sincs érdeklődés, ott mindössze egyetlen kérvény érkezett a hivatalba. Trencsén, Nyitra, és Eperjes megye lapunkkal közölte: egyetlen kérvényt sem kaptak az orvosoktól.

Bonyolult rendszer

Az orvosok szerint a csekély érdeklődés legfőbb oka, hogy a rendszer bevezetéséhez szükséges adminisztrációs folyamatok rendkívül nehézkesek, így a legtöbben nem is szánják rá magukat. 

Ezt több megyei önkormányzat is alátámasztotta.

„A visszajelzések alapján éppen a bonyolult adminisztráció miatt nincs érdeklődés”

– jelezte Daša Jeleňová, Eperjes megye szóvivője.

Hasonlóan fogalmazott Marek Mačica, Besztercebánya megye sajtófelelőse.

„A kiegészítő rendelési órák koncepcióját Pozsony megye önkormányzata elhibázottnak tartja, és erről árulkodik az orvosok közömbössége is”

– tette hozzá Lucia Forman szóvivő.

A minisztérium tárgyal

Megkérdeztük az egészségügyi minisztériumtól, miért nem egyszerűsítik az előjegyzési rendszert.

„A tárca vezetése folyamatosan elemzi a járóbeteg-ellátás működését, a jelenlegi információink szerint pedig az előző ciklusban bevezetett kiegészítő rendelési órák a gyakorlatban nem működnek. Nem használják ki sem az orvosok, sem a betegek, vagyis egy működésképtelen rendszerről beszélünk. A vezetőség az általános orvosokat és a szakorvosokat érintő problémákat a megyei önkormányzatokkal együtt oldja meg. Folyamatosan tárgyalunk azokról a témákról, amelyek közös erőfeszítést kívánnak, ide tartozik a kiegészítő rendelési órák rendszere is”

– reagált a minisztérium.

Van egyáltalán értelme?

Az előjegyzési rendszer nehézkes működését lapunknak megerősítette Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke is.

„Az előjegyzés a bonyolult adminisztráció és az információs rendszer miatt az orvosok 99 százaléka számára továbbra is elérhetetlennek mondható”

– szögezte le Šóth, hozzátéve, hogy a rendelőben dolgozó orvosok, főként a szakorvosok a munkaerőhiány miatt gyakran így is annyi beteget fogadnak, hogy a kiegészítő rendelési órák bevezetésére eleve nem is maradna kapacitásuk. Másrészt nem is feltétlenül éri meg nekik, hiszen az utóbbi hónapokban sikerült elérniük, hogy a biztosítók már nem szabnak határt a kezelések visszatérítésében, vagyis már korlátlan üzemmódban dolgozhatnak.

„Amikor ez a dolog elindult, akkor még azért is megérte volna az orvosoknak, mert a biztosítók által nem megtérített kezelések költségét kompenzálták volna a betegek. Mára azonban ez az aspektus értelmét vesztette”

– magyarázta az ASL elnöke.

Az egészségügyi korrupcióval kapcsolatban Šóth úgy fogalmazott, hogy az egészségügy elhanyagolása és a nagy munkaerőhiány valóban táptalajt biztosíthat a lefizetéseknek és a kenőpénzeknek, de azért azt sem szabad gondolni, hogy minden egyes ajándék az orvosnak azonnal korrupciót jelent.

„Ha például egy étteremben elégedettek vagyunk a személyzettel, borravalót adunk. Ha az orvos kap valakitől egy csokoládét vagy egy kávét, azt azért ne nevezzük rögtön korrupciónak”

– vélekedett Šóth.

Valamit tenni kell

Minden jel arra utal, hogy az előjegyzési rendszer továbbra is kihasználatlan marad. Az egészségügyi minisztérium elismeri, hogy nem működik, és nincsenek arra utaló jelek, hogy valamilyen módon javítani szeretnének a jelenlegi állapoton. Az orvosok sem szeretnék bevezetni a kiegészítő rendelési órákat. Az egészségügyi tárca valószínűleg kénytelen lesz más eszközöket, módszereket kidolgozni arra, hogy a kettős várólisták, az előzködés és a lefizetések megszűnjenek a betegellátásban.