Mészáros András: Széchenyi forog a sírjában

Mi történik most az MTA-val?

Az MTA elleni támadások már tavaly nyáron elkezdődtek, a télen erősödtek fel, és ez év elején aggasztó méreteket öltöttek. Nagyon röviden arról van szó, hogy a kormány – konkrétan Palkovics László innovációs miniszter – visszafogta az MTA törvény által garantált költségvetésének azon részét, amely az akadémiai kutatóintézetek működését hivatott bebiztosítani. Ismételem: a törvény által garantált pénzről van szó. Ennek az a következménye, hogy az alkalmazottak fizetésén kívül (ami szintén csak tavaszig biztos) másra, tehát az intézetek feladatainak elvégzésére és működtetésére nincs pénz. Nem lehet folytatni a kutatásokat, szerződéseket kötni, konferenciákon résztvenni, külföldi kollégákat fogadni, szakirodalmat beszerezni stb. Leépülnek a kapcsolatok és az intézetekhez köthető magyar tudomány lélegzetvételhez sem jut. Megfullad. Hiszen csak pályázaton keresztül juthatnának azokhoz a pénzekhez, amelyek alanyi jogon illetik meg őket. Sőt, ezekre a pénzekre más, akadémián kívüli intézmények is pályázhatnak. Palkovics miniszter nyilvánosságra került terve az, hogy az intézethálózatot felosztják. Bizonyos természettudományos vagy műszaki irányultságú intézetek besorolódnak más intézmények keretébe, néhány társadalomtudományi vagy humán irányultságú intézet pedig – amelyek közül néhánynak még a megléte is, nem csupán a tevékenysége szúrja az aktuális hatalom szemét – egyszerűen megszűnik. Azokról az intézetekről van szó egyébként, amelyek a magyar művelődéstörténet fontos kérdéseivel foglalkoznak, tehát kultúrpolitikai szempontból érthetetlen döntéssel szembesülünk.

Hogyan érinti mindez a szlovákiai magyar tudományos közösséget?

Itt el kell mondani, hogy az MTA két lábon álló intézmény: egyrészt ott vannak a kutatóintézetek, másrészt pedig az akadémia köztestülete. Az ügyben kevésbé tájékozott olvasók miatt el kell mondani, hogy köztestület azokat a – legalább PhD fokozattal rendelkező – személyeket foglalja magába, akik ebbe a testületbe bejelentkeztek és oda felvételt nyertek. A Magyarország határain túl élő, magyar anyanyelvű és a fenti kritériummal rendelkező személyek pedig a „külső köztestület” tagjai. A Szlovákiai Magyar Tudományos Tanács (SZMAT) a szlovákiai külső köztestületi tagokból álló civil szervezet, tehát ilyen módon jogilag ugyan nem, de facto azonban az MTA része. Ily módon érintettek vagyunk mindabban, ami az MTA-t éri. Vagyis egy cipőben járunk a többi határon túli akadémiai tanáccsal vagy bizottsággal valamint – közvetett módon – a magyarországi területi akadémiai bizottságokkal. Azt el kell mondani, hogy a magyar kormány egyelőre a köztestület működéséhez nem nyúlt hozzá. Vagyis a SZMAT-ot nem érte olyan közvetlen támadás, mint az akadémiai kutatóintézeteket. Működésünk anyagilag biztosítva van.

Mi a SZMAT álláspontja az Akadémia átalakításával kapcsolatban?

Itt a magyar tudomány autonómiájának a létéről vagy nem létéről van szó. Ebben a kérdésben a SZMAT – egyetértésben a többi határon túli akadémiai bizottsággal és tanáccsal – teljes mértékben kiáll az MTA Elnöksége által képviselt álláspont mellett, amely a status quo fenntartását célozza.

Önnek személyesen mi a véleménye az ügyről?

A magánvéleményem az, hogy mindaz, ami most az MTA-val történik, minden túlzás nélkül nevezhető kulturális nemzetárulásnak. Széchenyi – akinek a nevére annyiszor hivatkoznak a melldöngető „nemzetmentők” – forog a sírjában.

Tiltakozások minden irányból

Szolidaritási nyilatkozatban álltak ki szlovákiai magyar és szlovák tudósok, egyetemi vezetők, oktatók és hallgatók is a Magyar Tudományos Akadémia mellett, elutasítva a magyar kormány tervezett lépéseit.

Az MTA-n tervezett átalakításokat bírálja Bárczi Zsófia, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja is. Bárczi szerint az MTA egyes intézményei organikus fejlődés révén alakultak ki, ezért nem tartja helyesnek a most elindult átalakításokat: „Semmiképpen nem szerencsés, amikor kívülről szólnak bele az intézmény működésébe, és az Akadémia vezetésének illetve tagjainak véleményével szembehelyezkedve történik egy átalakítás” – mondta lapunknak a dékán. Ő is és a nyitrai kar oktatóinak nagy része tiltakozásának adott hangot a tervezett kormányzati lépések miatt.

A komáromi Selye János Egyetem intézményi szinten még nem foglalkozott az MTA átalakításának kérdésével. Juhász György rektor a konzervatív Professzorok Batthyány Körének javaslatával ért egyet. „A javaslat kimondja, hogy az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium hozzon létre egy közös alapítványt, amely majd átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását” – mondta a rektor és hozzátette, reméli, hogy a kérdést tárgyalások útján meg lehet majd oldani. Az MTA-n működő Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) azonban bírálta a Professzorok Batthyány Körének javaslatát. Szerintük ez a megoldási javaslat ugyanúgy leválasztaná az MTA-ról a kutatói hálózatot, mint a kormány elképzelése, és a kabinet ebben az esetben is ugyanúgy megszerezné a szakmai és a pénzügyi irányítást.

A Diákhálózat is tiltakozik

A szlovákiai magyar egyetemistákat tömörítő Diákhálózat is tiltakozik az akadémia átalakítása ellen. A Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon működő szervezet közleménye szerint: „Közel sem mindegy számunkra az, amikor több ezer neves kutatónak a munkahelye kerül veszélybe egy felülről elrendelt kormányzati átalakítás miatt. Továbbá az MTA-ra helyezett nyomásgyakorlás ellen tiltakozunk, mivel több – a magyar kormányhoz közeli – intézetet a jelenlegi kormányzat ideológiai szempontok alapján részesít előnyben, miközben úgy gondoljuk, hogy a magyar tudományosság úgy válik nemzeti értékké, ha az mindenféle ideológiától és politikai meggyőződéstől mentes” – fogalmaz a diákszervezet, és hozzáteszik, hogy szolidaritást vállalnak az MTA-val és annak dolgozóival.

SAV: az országnak is rossz

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) és a Szlovákiai Történészek Társasága (SHS) nyilatkozata is hangsúlyozza a tudományos kutatás és szabadság önállóságáért vívott küzdelem fontosságát. „Saját tapasztalatból tudjuk, hogy a tudományosság és a kutatás ellenőrzésének kísérletei politikai vagy anyagi eszközök segítségével nemcsak a tudományos intézmények hanyatlását eredményezték, hanem a hasonló módszerekhez nyúló országok stagnálását és nemzetközi elszigetelődését is. Ezért osztozunk a Magyar Tudományos Akadémia véleményében, hogy az alapkutatás nem fejleszthető stabil finanszírozás és források nélkül, a tudományos szervezeteknek pedig rendelkezniük kell az önálló döntés jogával, hogy milyen kutatási területeket fognak támogatni” – fogalmaz a SAV nyilatkozata. Ezt követően a lengyel tudományos akadémia is hasonló nyilatkozatot fogalmazott meg, de több magyar és külföldi intézmény, így például a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete, magyar tagozata és Magyar Filozófiai Intézete is kiállt az MTA mellett, illetve osztrák, cseh, román és szerb tudományos intézmények is hasonló gesztust tettek.