„Merre tovább, Esztergom?”

Az eredményeket november 14-én, a Polgármesteri Hivatal Nagytermében tartott sajtótájékoztatón ismertették. Kihangsúlyozták, hogy az ilyen jellegű tájékoztatás nagyban elősegíti Esztergom jövőjének alakulását, amennyiben az itt élők ismerik a fejlesztési elképzeléseket, azok előnyeit és hátrányait, illetve a város vezetése számára is kiderül, hogy mennyire támogatja a lakosság a fejlesztési programot. Mindez azért sem elhanyagolható, mert Esztergom a közeljövőben nem kis változás előtt áll, hiszen határváros lévén komoly kihívást jelent számára az Európai Unióhoz való csatlakozás, de említést érdemel a város regionális helyzete is, valamint a régióban betöltött szerepe, amely szintén az átalakulás szükségességét vetíti előre. A fejlesztési lehetőségekre rávilágító lakossági felmérés számos kérdést járt körül. A városhoz való kötődés tekintetében a vizsgálódást végzők elmondták, hogy a válaszadók jelentős többsége szeret Esztergomban élni, olyannyira, hogy ha tehetné sem költözne el onnan. Az ily erősen kötődő városlakók egyöntetűen hangsúlyozták a város szépségét, értékes műemlékeit, sajátos hangulatát, a környező táj esztétikumát. Az ellenkező véleményt képviselők jóval szűkebb köre többnyire saját lakókörnyezetükkel elégedetlen, a tisztaság, az infrastruktúra, a világítás, a vásárlási és munkavállalási lehetőségek hiánya jelent számukra problémát. A válaszokból azt is megállapították, hogy a városban élők hangulatát, és a városvezetéssel kapcsolatos véleményét főként a lakóhely infrastruktúrájával való elégedettség befolyásolja. E tekintetben vizsgálták az utakra, a járdákra, a játszóterekre, a parkolási lehetőségekre, a közbiztonságra, a szemétszállításra vonatkozó véleményeket is. Az eredmények alapján az északi városrészen élők között nagyobb az elégedettség. Az önkormányzat fejlesztési tevékenységével is lényegesen elégedettebbek azok, akik lakókörnyékükön kevesebb problémával szembesülnek a mindennapok során. Az infrastrukturális fejlesztési tervek ismertsége meglehetősen változó, ennek ellenére a lakosság legfontosabbnak a kerékpárút építését, a belváros épületeinek renoválását, és a Bánomi áttörés befejezését tartja. A kulturális fejlesztési tervek közül a megkérdezetteknek több mint a fele hallott már a főiskolai, egyetemi kar Esztergomba való telepítésének szándékáról. A megyei szerepkör erősítését különösen fontosnak tartják az idősebbek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a Kertvárosban élők azonban az átlagosnál jobban tartanak ennek negatív hatásaitól. Kevesen hallottak a vallási turizmushoz kapcsolódó fejlesztési elképzelésekről, mindemellett az esztergomiak meghatározónak tartják ezek megvalósítását, nemkülönben az önkormányzat és az egyház együttműködését.

FONTOS A KULTÚRA

A különféle rendezvények ismertségét, látogatottságát és tetszését vizsgáló kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy a leglátogatottabb programok a Szent István Napok, a Pünkösdi Vásár, és Vízi karnevál. A két utóbbi a magas részvétel ellenére is csak közepes minősítést kapott. Nagyobb sikert tudhatnak magukénak az Esztergomi Várszínház és az Esztergomi Nyári Játékok műsorai, valamint a nézői körben nagyra értékelt Nemzetközi Gitárfesztivál. Legkevésbé sikeresnek a kertvárosi Sörfesztivál bizonyult. Sokan hiányolják a sportrendezvényeket, az állandó színházi előadásokat, és a fiatalokat megcélzó programokat. Mindent egybevetve, a város lakói úgy vélik, hogy a kulturális események erősítik az itt élőkben az összetartozás érzését és növelik Esztergom hírnevét. Alig néhányan érzik csak úgy, hogy e rendezvények idején túl sok kényelmetlenséggel kell szembenézniük a lakóknak. Szinte valamennyi megkérdezett üdvösnek tartja a turizmust a város jövője szempontjából. A válaszadók nagy része a vállalkozók és az önkormányzat anyagi hasznát is kiemelte a programok megvalósítása kapcsán. A megkérdezettek mintegy háromnegyede állítja, hogy 1998 és 2000 közé tehető azon időszak, amikor a város fejlődésében egy határozott fellendülés vált érzékelhetővé, amely a mai napig is tart. A fellendülést legtöbben a Mária Valéria Híd megépítésének és az utak fejlesztésének a javára írják.

A HELYI SAJTÓ ISMERTSÉGE

A fejlesztésekről szóló információk lényeges forrása a helyi tömegkommunikáció. Valamennyi helyi és regionális tévé és rádió ismertsége magas, kivétel csupán a Kertvárosi Kábeltelevízió, amely nem mindenki által elérhető. A televíziók nézettségében nincs számottevő különbség, míg a Dunakanyar Rádió és a Kék Duna Rádió hallgatottságát tekintve az utóbbi bizonyult népszerűbbnek. A rádióadók nem tündökölnek azonban a városfejlesztési terveiről szóló tájékoztatás terén, ebben a tévécsatornák járnak élen. Megfelelően tájékoztat a nyomtatott sajtótermékek közül az Esztergom és Vidéke, valamint a Hídlap, vélekednek e két lap olvasói. A legismertebb két újság a 24 Óra és az Esztergom és Vidéke, a válaszadók fele ismeri az Esztergomi Tükör című lapot és a Komárom-Esztergom megyei Hírlapot, kétharmaduk a Hídlapot. Jellemző azonban, hogy a lapok olvasói nem rendszeresen, inkább alkalmanként forgatják az említett újságokat.

RENDSZERESEN JÁRUNK PÁRKÁNYBA

A felmérésnek volt egy, a Szlovákiával való kapcsolatokra vonatkozó része. Ebből kiderült, hogy a városban élők kétharmada jár át rendszeresen Szlovákiába. Teszik ezt kirándulás, falatozás, bevásárlás és tankolás céljából. Körülbelül minden tizedik válaszoló rendelkezik családi vagy baráti kapcsolatokkal odaát, ők főként látogatóba mennek. A nyilatkozók háromnegyede tudott az esztergomi és a szlovák önkormányzatok közötti együttműködésről; a többség kedvezőnek tartja a szlovák kapcsolatok bővítését. A felmérésből arra is fény derült, hogy az Esztergomban élők mennyire elégedettek az önkormányzat városfejlesztési tevékenységével. Összesítve a válaszokat kiderült, hogy a lakosság közepesen elégedett ebben a tekintetben. A válaszadók jellemzően a konkrét tettek, eredmények alapján ítélték meg a városvezetés munkáját. Szintén közepesre értékelték a Polgármesteri Hivatalra vonatkozó, ügyfélfogadással, ügyintézéssel kapcsolatos elégedettséget. Emellett, a legtöbben úgy gondolták, hogy az Önkormányzat legégetőbb feladata az úthálózat és a járdák rendbetétele lenne. Végezetül szó esett a lakosság lehetséges szerepvállalásáról a város fejlesztésében. A legtöbben a helyi vállalkozók funkciójának növelését emelték ki, mint a leglényegesebb lépések egyikét. A vállalkozók többsége nem osztja ezt a véleményt. Alig valamivel kevesebben a külföldi tőke bevonását tartják az egyik lehetséges megoldásnak. A véleményüket kinyilatkoztatók jelentős hányada azonban nem ért egyet a helyi adók növelésével, illetve azok körének bővítésével. Szinte mindenki részéről elvárásként fogalmazódott meg az Európai Uniós pályázatok kínálta lehetőségek kihasználása. Ezen felül minden negyedik lakos vállalná, hogy társadalmi munkával, minden ötödik lakos pedig, hogy egyéb módon járulna hozzá a város tökéletesítéséhez. Alig néhányan voltak azon válaszadók, akik pénzadomány felajánlásával segítenék a város fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását.