Mennyire bővüljenek a SIS jogkörei?

Pozsony. Külön szakbizottságot hoztak létre a kormánypártok a titkosszolgálatokról szóló új törvénytervezet megvitatására. A javaslattal már a kormánynak kellene foglalkoznia, ám az MKP időt kért komolyabb áttanulmányozására. „Jobb lett volna, ha a szakértők közösen készítik elő az új törvényt, vagy előre kikérik véleményünket. Ehelyett kész tervezetet kaptunk, ezt próbáljuk utólag javítgatni” – mondta lapunknak Köteles László, a múlt héten létrehozott szakértői testület tagja. Ugyanis az MKP részéről kételyek merültek fel, az indoklás és a cikkelyek szövege nincs teljesen összhangban. A KDH-nak ugyancsak kifogásai vannak a védelmi tárca műhelyéből származó tervezettel, hiszen a titkosszolgálatok részben átvennék a belügy jogköreit is. Ha Juraj Liška védelmi miniszter nem egyezett volna bele az egyeztetésbe, a kormányban megvétózták volna a törvényt.

A jogszabály túlzott mértékben bővítené a titkosszolgálatok jogköreit, viszont az ellenőrző szervek hatásköreit nem erősítené ennek megfelelően, bár az indoklás szerint némileg hatékonyabb felügyeletről lenne szó. „Csakhogy a konkrét paragrafusokban az eddigi szokásjog van rögzítve, vagyis a parlamenti ellenőrző bizottságok jelenlegi jogkörei nemigen bővülnének. Ezenkívül bevezetnék, hogy a tagoknak négyes fokú biztonsági átvilágítási bizonylattal kell rendelkezniük. De miért azokat kell ilyen szigorúan átvilágítani, akik ritkábban jutnak hozzá titkos információkhoz? Azokra, akik törvényből kifolyólag rendszeresen megkapják, például a hadügyminiszter, az államfő, a házelnök, a miniszterelnök, ugyanez a feltétel nem vonatkozna” – mutatott rá az Új Szónak a SIS-t felügyelő bizottság alelnöke. Az ellen nincs kifogása, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal által végzett átvilágítás egy részét a titkosszolgálatok készítik, vagyis lényegében ők választják ki, kik ellenőrzik őket. „Hasonló ellentmondás áll fenn akkor is, amikor az NBÚ a saját alkalmazottját világítja át” – jegyezte meg Köteles. Az új törvény értelmében a titkosszolgálat már nem az Állambiztonsági Tanácsnak, hanem a kormánynak tartozna felelősséggel, ám a kabinet a kormányfőn keresztül bízná meg feladatokkal. (sza)