Melyiket is válasszam?

Nem az angol a világnyelv, hanem a törtangol, tartja a mondás, némi ironikus felhanggal. Ez valóban így van, az angolt próbálják a legtöbben elsajátítani, több-kevesebb sikerrel. Persze más nyelvek is vonzóak a nyelvtanulók körében. Annak eldöntésében, hogy milyen nyelvet tanuljunk, fontos szempontot jelent, hogy olyan nyelvet válasszunk, amelynek tanulására egyrészt lehetőségünk van, másrészt, amelynek tudására később szükségünk lesz. Emellett sok egyéb tényező is felmerülhet.

Választhatunk például az alapján, hogy milyen mértékben elterjedtek a világban az egyes nyelvek. Ha azt vizsgáljuk, egy adott nyelv hány államban számít hivatalos nyelvnek, 63 országgal az angol áll az élen, ezt követi 34 állammal a francia, 23-mal a spanyol, 22-vel az arab és mindössze 7-tel a német. Mindezzel szemben a kínai nyelvet beszélik a legtöbben. A nyelvek – jobb szó híján – gazdasági erejének összehasonlítása során az anyanyelvűekre eső nemzeti össztermék értékét hasonlítják össze: az élen itt is az angol nyelv áll több mint 4200 milliárd dollárral, majd a japán mintegy 1200 és a német 1090 milliárd dollárral. Egyértelműen angolul tanulnak a világon a legtöbben. Választhatunk a szakmánk alapján is: az egyes tudományoknak megvan a saját szaknyelvük. A közgazdászoknak például feltétlenül beszélniük kell angolul. A jogászoknál emellett sokszor nélkülözhetetlen a francia nyelv ismerete. Az agráregyetemeken gyakran támaszkodnak német szakirodalomra. A humán területen dolgozók gyakran látják hasznát a latinnak vagy egyéb holt nyelveknek. (rv, ny)