Megkerülhetetlen kisebbségek

Kántor Zoltán: „Úgy látom, hogy a szlovákiai magyarság számára is fontos a szimbolikus jelentőség.” (Somogyi Tibor felvételeMitől ennyire érdekes a kedvezménytörvény, miért fogott bele a munkába?

Kutatási területem a romániai magyar kisebbség, a romániai magyar elit; elméleti szinten pedig a nacionalizmus-elméletek, a nemzetpolitika és a kisebbségelméletek érdekelnek. A legizgalmasabb, hogy elméleti keretet találjak a kisebbségi kérdés értelmezéséhez, ezért minden olyan folyamatot elemezni próbálok, amely ilyen szempontból számottevő. Nemzetpolitikai szempontból az utóbbi időben a státustörvény volt a legfontosabb kérdés. Próbáltam értelmezni a történteket, s láttam, hogy nagyon mély a két nemzetkoncepcióról folyó vita: az úgynevezett kulturálisról és a politikairól. Bár én inkább úgy használnám, hogy a kulturális nemzet eszméjén alapuló politika a politikai nemzet eszméjén alapuló politika ellen. Gondoltam, jó lenne egy kötetbe gyűjteni a vitát, elsősorban kutatók és diákok számára. A politikát nem érdeklik az elméleti kérdések, inkább jogilag, technikailag teszi fel a kérdéseket. Kialakult egy hatalmas vita a magyarországi politikai pártok között, Magyarország és a szomszédos országok között, a határon túli magyar pártok is másként látták a kérdést, ezért úgy gondoltam, mindez egy kötetbe gyűjtve átfogó képet adhat a különböző nemzetpolitikai koncepciókról.

Ilyen szempontból a státustörvény csak eszköz?

Igen.

Ön úgy beszél a státustörvényről, mintha Magyarország számára mérföldkő lenne.

A státustörvény ugyanúgy mérföldkőnek tekinthető, mint az 1989-es változás vagy az alapszerződések, hiszen újítás volt, ugyanis a magyar politika aktívan lépett föl. A Fidesz-kormány biztosan tudta, konfliktusok lesznek belőle, lehet, nem mérték föl kellőképpen, mekkorák. Ám ha előzetesen egyeztetnek a szomszédos államokkal, nem születik meg a státustörvény. A magyar politika egyszerűen előállt egy koncepcióval és végigvitte. A jelenlegi kormány viszont abban hibázott, hogy nem módosította időben a törvényt. Közvetlenül a kormányváltás után – a Jürgens-jelentés előtt, vagy mindjárt a Jürgens-jelentés első verziója után – nem hozta összhangba a törvényt és a végrehajtási utasításokat. ĺgy nem adott volna támadási felületet.

Mennyiben tartotta szem előtt a magyar állam a határon túli kisebbségek igényeit, pontosabban, mit lehet ebből a törvényből megvalósítani és mit nem?

Lebontanám a kérdést. Először is, van a törvénynek egy szimbolikus vetülete, amely nagyon fontos. Gyakran járok Romániába és Jugoszláviába, ott vált számomra világossá, mennyire fontos ez még akkor is, ha több rétegnek gyakorlatilag semmilyen haszna sincs a törvényből. A választások után mindkét országban szinte katasztrófaként érzékelték a Fidesz vereségét. Nem azért, mert fideszesek, hanem mert összekapcsolták a Fideszt a státustörvénnyel, fontos volt számukra, hogy a magyar állam valamit tesz értük. A mobilis, értelmiségi rétegnek igenis ad valamit a jogszabály: a pedagógusok és a diákok előnyöket élveznek, fontos azoknak is, akik évente látogatóba jönnek Magyarországra, olcsóbban utazhatnak, ingyen járhatnak múzeumokba, bár nem biztos, hogy ez utóbbira ki vannak éhezve az emberek. Rétege válogatja.

A törvény végrehajthatósága, gyakorlati jelentősége azonban Szlovákia esetében egyenlő a nullával. Mi értelme van, ha nem lehet végrehajtani?

Úgy látom, hogy a szlovákiai magyarság számára is fontos a szimbolikus jelentőség, ám az is tény, hogy a szlovákiai magyarságnak talán kevésbé fontos a törvény, mint például a szerbiai számára, lévén, hogy ott a jövedelem jóval alacsonyabb, mint a magyar. Ha utólag okoskodunk, néhány hibát elkövetett az akkori magyar politikai elit. Ezt két dologban látom: nagyon sok kedvezményt nem a törvényben kellett volna megfogalmazni, hanem alacsonyabb szinten, rendeletekben. Másrészt, gyakorlati szempontból talán jobb lett volna különböző kedvezményeket nyújtani a különböző szomszédos országokban élő magyaroknak. Természetesen arra kevesen számítottak, legkevésbé a jelenlegi magyar kormány, hogy ősszel Dzurinda éppen itt, Budapesten fogja azt mondani, szó sem lehet a törvényről, és lenullázza a kedvezményeket. Most úgy látom, az utóbbi hetek fejleménye reményt ad a státustörvény számára, körvonalazódik egyfajta megegyezés Magyarország és az Európai Unió szervezetei közt, Günter Verheugen bővítési biztos, Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa talán már enyhített álláspontján, valószínűleg a Jürgens-jelentés is enyhébb lesz. Ha megszületik az új törvény, amelyet talán elővéleményez a velencei bizottság vagy a kisebbségi főbiztos, olyan helyzet elé állítja a szomszédos országokat, elsősorban Szlovákiát, hogy már kénytelen lesz elfogadni.

Meddig lesz érvényes a státustörvény?

Ha a magyar politika bölcs, különválasztja a kulturális kedvezményeket, vagyis a szimbolikus vetületét a konkrét, más jellegű kedvezményektől. Mivel az EU alapokmánya nem engedi meg az állampolgárság szerinti megkülönböztetést, az érvényesség megváltozik az uniós taggá váló szomszéd országokban élő magyarokra. Ám Ukrajna nem számíthat EU-tagságra, a közeljövőben Szerbia sem, így az ott élő magyarok számára meg kell maradni a kedvezményeknek.

Ön azt állítja, hogy a kisebbségi jogok fogalma rövidesen megváltozik az unióban.

Az Európai Unió álláspontja a kisebbségekre vonatkozóan valószínűleg változni fog. Ebből a szempontból kulcsfontosságú a velencei bizottság javaslata, amelyben a határon túli kisebbséggel való törődés elvét elismeri, persze ajánl finomításokat, de az elv európai intézmény által kimondatott. Az európai politikusok kezdetben furcsán reagáltak a törvényre, mert védeni szerették volna az EU kisebbségvédelmi rendszerét, amely komplex módon nem is létezik, de most már központi kérdéssé vált. Ez pozitívan hathat a kisebbségekre is, mert megkerülhetetlenek lettek. Hogy tényleg lesz-e változás a jogrendszerben, nem tudom, de a kisebbségeknek hivatkozási alap lehet a velencei bizottság jelentése.

A státustörvény című könyv a 2002-es áprilisi magyarországi választásokig követi nyomon a kedvezménytörvény sorsát. Lesz folytatása, hiszen az igazi párharc csak most folyik körülötte?

Folytatni szeretném a dokumentumok, tanulmányok, publicisztikák és a kronológia közlését, gyűjtöm az anyagokat. Azt hiszem, Magyarország EU-csatlakozásáig ezeknek a dolgoknak meg kell oldódniuk. Valószínűleg akkor zárnám a kötetet.