Mégis indulhat a kórházreform

Andrea Kalavská tavaly mutatta be a kórházreform terveit, melyek 2030-ra teljesen megváltoztatnák a jelenlegi kórházhálózat állapotát és működését. Kalavská az orvosi szervezetekkel és az egészségbiztosítókkal is tárgyalt a reform kidolgozása előtt, így a szakértői közvélemény javarészt egyetért a tervezett intézkedésekkel. A javaslatot ráadásul a koalíciós és az ellenzéki képviselők is pozitívan értékelik, egyedül a Smeren belül nem volt megegyezés. Peter Pellegrini kormányfő ugyanis teljes támogatásáról biztosította Kalavskát, Robert Fico pártelnöknek azonban kifogásai voltak. Elmondása szerint egy ilyen összetett reform elindításához komoly politikai mérlegelés szükséges.

„Ha a reform egyetlen haszna az lesz, hogy a választás előtt 4 hónappal kórházakat fogunk bezárni, akkor kénytelen vagyok felelősséget vállalni”

– jelentette ki az egykori miniszterelnök.

Andrea Kalavská korábban többször is hangsúlyozta, hogy a reform célja nem a kórházak bezárása, hanem a gyengén működő osztályok átalakítása. Erről személyesen is igyekezett meggyőzni a Smer elnökét, ezért tegnap tárgyalóasztalhoz ült a két fél. „Azért jöttem, hogy meggyőzzem őt. Nem azért dolgozom, hogy a tervek a fiókban maradjanak. Ha nem sikerül elindítanom a kórházreformot, elgondolkozom a lemondásomon” – mondta Kalavská a találkozó előtt.
A tárgyalások után az egészségügyi miniszter közölte: Ficóval megegyeztek a reformról, mely augusztus 21-én újra a kormány elé kerül, viszont már alkotmánytörvény formájában küldenék a parlament elé. Kalavská szerint erre azért van szükség, hogy a következő egészségügyi miniszter ne állíthassa le a reform menetét.

„Fontos, hogy a kórházreform ne politikai kérdés legyen, ezért szeretném meggyőzni az összes koalíciós és ellenzéki pártot”

– mondta az egészségügyi miniszter. Robert Fico lapzártánkig nem nyilatkozott a tárgyalásokról. 

Az alkotmánytörvény elfogadásához 90 parlamenti képviselő beleegyezése kell, vagyis Kalavskának ellenzéki szavazatokra is szüksége lesz. Az SaS szinte azonnal támogatásáról biztosította az egészségügyi minisztert. „Ha a javaslatban nem hagynak valamiféle buktatót, akkor a párt az első olvasatban mindenképpen támogatni fogja” – olvasható az SaS közleményében. Igor Matovič (OĽaNO) szerint meg kell várni a kész változatot, mert a Smernél az ördög mindig a részletekben rejlik.

Az orvosi kamara nem sürgeti a reformot

Nem minden szakértő véli úgy, hogy a reformot minél hamarabb el kell indítani. A Szlovák Orvosi Kamara (SLK) tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: a reform szükségességét ugyan elismerik, viszont a tervezet jelenlegi állapotával nem értenek egyet. Marián Kollár, az orvosi kamara elnöke szerint a reformban foglalt intézkedések elméletben működhetnek, de a gyakorlati megvalósításra még nem áll készen a szlovák egészségügy. Elsősorban azt kifogásolta, hogy az egyes kórházi osztályok működését feltételekhez kötné a minisztérium. A tervezet értelmében ugyanis a tárca 2020 végére kidolgozna egy kritériumrendszert, mely meghatározná, évente hány műtétet kell elvégezni minden egyes kórházi osztályon. Például a szülészeti osztályokon évi 640 szülést kellene levezetni ahhoz, hogy a biztosító szerződjön az intézménnyel.

Kalavská szerint ezzel a kórházak, a betegek és az orvosok is jól járnának, hiszen a fiatal orvosoknak így sokkal több esélyük lenne tapasztalatot szerezni, melynek köszönhetően a műtétek is eredményesebbek lehetnek. Ráadásul a kórházak a fennmaradó pénzt a jól működő osztályok fejlesztésére fordíthatnák.

Az orvoshiány a legnagyobb gond

Kollár viszont úgy véli, hogy minden egyes kórházban szükség lenne olyan osztályokra, melyek életeket menthetnek. Szerinte Kalavská ezzel figyelmen kívül hagyja az egyik legnagyobb problémát, az orvoshiányt.

„A miniszter asszony hangoztatja, hogy erős kórházi osztályokat fog létrehozni, ehhez az orvosokat is áthelyezteti egyik intézményből a másikba. Mi azonban nem tudjuk elképzelni, hogy egy kórházban ne legyen nőgyógyászat, sebészet vagy belgyógyászat pusztán azért, mert nincs elég szakember az országban. Az, hogy az orvoshiányt a minisztérium külföldi munkaerővel próbálja megoldani, elhibázott elképzelés”

– jelentette ki az SLK elnöke. Hozzátette, hogy a kisebb kórházakban az egyes osztályok megszüntetése akár az egész intézmény bezárásához is vezethet, ami szétzilálná a jelenlegi kórházhálózat működését. (nar, TASR, Denník N)