Mégis énekelhető a himnusz?

Bastrnák egy Facebook-bejegyzésben a következőt írta: "Tudtuk miről szavazunk, ezért sem értettük, hogy milyen jogi "csavar" lehet benne, ami betiltaná a himnuszt, hiszen szakmai csapatunk, jogászaink sem figyeltek fel semmi ilyenre a törvényben. De mivel ez egy érzékeny, érzelmi téma, így, ha a legkisebb gyanú is felmerül, hogy egy himnuszt betiltó törvényre szavaztunk, azonnal bocsánatot kell kérnünk és tisztázni kell a helyzetet. Ezt is tettük. Azóta több jogász is megállapította, hogy azért nem "vettük észre" a törvényben a "himnuszt betiltó" részt, mert ilyen nincs is benne!” - fogalmaz a bejegyzésben Bastrnák és hozzáteszi, hogy a jogszabály valóban félreérthető, de szerinte semmiképpen sem tiltja be a magyar himnuszt.

A Híd parlamenti képviselőinek nagy része megszavazta a kérdéses jogszabály-módosítást, egy hétig hallgattak róla, majd hibának nevezték a döntést és elnézést kértek. Bastrnák még a frakcióvezetői posztról való lemondását is felajánlotta, a párt pedig ígéretet tett a korrekcióra. A Híd elnöke, Bugár Béla még a koalícióból való kilépést is kilátásba helyezte, ha nem sikerül rendezni a kérdést. Abban az esetben, ha a törvény változatlan marad, két képviselő a mandátumáról is hajlandó lemondani. 

Úgy tűnik, Bastrnáknak megváltozott a véleménye, a frakcióvezető bejegyzése ugyanis új irányt adott a himnusz ügyben folytatott kommunikációnak. Bastrnák a mostani bejegyzéssel kapcsolatban a házelnök, Andrej Danko (SNS) jogértelmezését látszik átvenni, a törvény sokféleképpen értelmezhető, nem szükségszerű a himnusz éneklésének büntetése. A frakcióvezető elmondta, továbbra is meg szeretnék változtatni a kérdéses törvényt, ebben a koalíciós partnereikkel is megállapodtak. A jogértelmezésekkel kapcsolatban pedig annyit mondott: “Ha az ügy lezárul szívesen beszél a parlamenti munkáról.” A frakcióvezető a múlt héten lapunknak még azt mondta, a koalíciós partnerük megvezette őket. A módosításhoz mellékelt indoklásban ugyanis a himnuszéneklést korlátozó változásról egy szó sem volt - állította egy hete Bastrnák. 

Mi a baj a törvénnyel?

 
A március 27-ei módosítás után a törvény szövege így szól: "A nemzeti himnuszt államünnepekkor, emléknapokkor, évfordulókkor és más jelentős állami vagy helyi jellegű alkalmakkor játsszák vagy éneklik; egy másik állam himnuszát csak akkor játsszák vagy éneklik, ha jelen van az érintett állam hivatalos küldöttsége."
 
Ondrej Dostál, az ellenzéki SaS frakciójában ülő képviselő, jogász szerint azzal, hogy a szabályozás a külföldi államok himnuszaira vonatkozóan a “csak” kitételt alkalmazza, betiltja azok lejátszását vagy éneklését leszámítva azokat az eseteket, amikor az adott esemény helyszínén jelen van az illető ország hivatalos küldöttsége is. “Én erre figyelmeztettem az első és a második olvasatban is, de nem segített” - mondta Dostál, és hozzátette, a szabályozás akár Alkotmányellenes is lehet.
 
Petőcz Kálmán, a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke szerint az 1996-óta hatályos jogszabály szerint egy másik ország himnuszát akkor lehet játszani, ha jelen van az adott ország hivatalos delegációja. "Eddig ez senkinek nem tűnt fel?" - tette fel a kérdést, és hozzáteszi, hogy a mostani módosítás során a törvénybe bekerült egy "csak" szócska. "Szerintem a „csak” szócska nem változtat azon, ami a törvényben eddig is benne volt" - szerinte szimbolikus erejű dologról van szó. "Az pedig érthető, hogy megpróbálnak ebből egyesek politikai tőkét kovácsolni." - folytatta.
 
"A szankciókat kellene eltörölni, mert nem is világos, hogy mire vonatkoznak pontosan. Úgy tűnik, a szlovák himnuszra is vonatkoznak" - mondta Petőcz, és hozzátette, a Hídnak egyfajta „koalíciós vakságot” lehet felróni: "Ondrej Dostál nagyon pozitív módosító javaslatait nem szavazták meg, hiszen Dostál a „csak” szócska módosítását és a szankciók megszüntetését is javasolta."