Megfelelő teret kap a Trianon-kérdés a szlovákiai magyar oktatásban?

Sajnos megfelelő tankönyvek hiányában – márpedig a XX. századi történelem oktatására középiskoláinkban nincsenek megfelelő tankönyvek – óriási eltérések lehetnek abban, hogy mit tanítanak Trianonról az egyes iskolákban. A felelősség súlya a pedagógusok vállán nyugszik. Vannak olyanok, akik a téma súlyának megfelelő módon oktatják, de nyilván vannak olyan kollégák is, akik – mivel ez sokak számára még mindig kényes kérdés – kevesebbet foglalkoznak vele.

A történelemtanárokat kellőképpen felkészíti a felsőoktatási rendszer ennek a kényes témának az oktatására?

A tanárképzés eddig Nyitrán és Pozsonyban összpontosult. Nyitrán és Pozsonyban is egyformán szlovák történelmi nézőpont alapján oktatják a tanárjelölteket. Nyilvánvaló, hogy ez nem szerencsés dolog egy olyan pedagógus számára, aki magyar iskolában kíván tanítani. Persze, a magyar tanárok többsége utána jár a dolgoknak, de a tanárképzés hiányosságait ez nem feledtetheti. Csak remélni tudom, a Selye Egyetemen induló történelemtanár-képzés meg fogja oldani ezt a problémát.

A szlovák közoktatási intézményekben hogy tekintenek erre a periódusra?

A szlovák felfogás abból indul ki, hogy Trianon jóvátétel a történelmi Magyarországon korábban elszenvedett vélt vagy valós sérelmeikért, s így közvetlen kapcsolatot látnak Trianon és a dualizmus korának érzéketlen nemzetiségi politikája között. Éppen ezért úgy gondolják, Trianonban teljes mértékben jogos döntések születtek, s a jelenleginél igazságosabb etnikai határokat nem is lehetett volna húzni. Ez azonban nem igaz. Ha megvizsgáljuk a korabeli etnikai térképeket, akkor láthatjuk, hogy a Felvidéken nagyon éles volt az etnikai határ, mely nem esett egybe a jelenlegi politikai határokkal. De hát Trianonban nem etnikai, hanem stratégiai és gazdasági elvek mentén döntöttek.

Gyakorló pedagógusként milyennek látja a tanulók viszonyát ehhez a témához?

A diákokat természetesen érdekli a téma, ahogy minden téma, mely érdekesen van tálalva. A diákoknak van is véleményük, nagyon gyakran azt tapasztalom, hogy kiforrott véleménnyel érkeznek a Trianont tárgyaló órákra. Ma már olyan sok helyről juthatnak információkhoz Trianonnal kapcsolatban, hogy általában mindegyikük rendelkezik valamiféle viszonyulással. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a szlovákok és a magyarok körében egyaránt sok tévhit él Trianonnal kapcsolatban. Ezek egy részét is vissza lehet hallani a diákoktól.

Lehet ehhez a témához érzelemmentesen viszonyulni az oktatás során?

Az érzelmek természetes velejárói életünknek. S mivel a trianoni döntés a mai napig meghatározza életünket, nem is szemlélhetjük azt érzelmek nélkül. Nem az a baj tehát, ha érzelmek munkálnak bennünk Trianon kapcsán, hanem az, ha ezek az érzelmek fölülírják a tényeket és a realitásérzékünket. Trianonra mindig emlékeznünk kell, el kell mondani az utánunk következő generációknak, hogy mi és miért történt ott, de ennyi. Mai életünk középpontjába más értékeket és célokat kell állítanunk. (koc)