Október 15., Szent Teréz napja régiónk országainak többségében a hivatalos fűtési szezon kezdete. A hideg éjszakák miatt idén a legtöbb hőszolgáltató már korábban elkezdett fűteni – természetesen jóval drágábban, mint tavaly. Mit tehetünk, hogy csökkentsük a kiadásainkat?
Megéri szigetelni a házunkat
Mindez azonban nem az utolsó áremelés. Ha az olaj és az ehhez kötődő gáz ára tovább nő, januártól újabb energiaár-emelésekre számíthatunk. Míg az energiaárak viszonylag alacsony szinten mozogtak, senkit sem érdekelt, hogyan is spórolhatna a fűtésen. Az árak folyamatos emelkedése miatt azonban megnőtt az igény a meglévő épületállomány hőszigetelésének javítására, tartós és hatékony utólagos hőszigetelések készítésére.
Szlovákiában az ablakainkat már korábban is dupla üveggel készítették, ami hatékonyabb szigetelést biztosított. A sokkal hidegebb éghajlattal rendelkező skandináv országokban például csak egy üveget tettek az ablakokba, amit később ki kellett cserélniük. A nyugati államokban már a múlt század hetvenes éveiben nagyobb figyelmet szenteltek a házak és lakások hőszigetelésének, nálunk azonban ez a trend csak a kilencvenes években indult meg. Többségünk számára így nem marad más hátra, mint az utólagos hőszigetelés. Ennek az egyik legjobb módja a homlokzati felületek külső hőszigetelő kéreggel történő burkolása. Jó szigeteléssel így akár 40–45 százalékos energia-megtakarítást is elérhetünk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy évente akár 7–12 ezer koronát spórolhatunk.
Észak-Szlovákiában már korábban rájöttek a szigetelés előnyeire, az elmúlt években azonban Dél-Szlovákiában is megnőtt az érdeklődés a hőszigetelő rendszerek iránt. A kereskedők elmondása szerint évente mintegy 10–15 százalékkal nő a szigetelés iránt érdeklődők száma.
Pozsony környékén a többség öt-hat centiméteres polisztirollal oldja meg a szigetelést, amit elsősorban az árral magyaráznak. Ez ugyanis olcsóbb, mint a jobb szigetelési képességekkel rendelkező kőzetgyapot hőszigetelők. Kőzetgyapot hőszigetelő anyagok a főként vulkanikus és üledékes kőzetek, (pl. bazalt, diabáz, mészkő stb.) keverékének olvadékából előállított, hőre keményedő, kötőgyantával előállított termékek. Ha a lakásban nagy a páratartalom, mindenképp megéri inkább a kőzetgyapot alapú szigetelőket használni, mivel ez jobban átengedi a párát. Épp ezért azonban igyekeznek a polisztirol szigetelők gyártói is újítani. A polisztirolt úgy képezik ki, hogy az áteressze a helyiségben található vízgőzt, csökkentve ezzel a penészesedés esélyét.
Mindez azonban pénzbe kerül. Egy négyzetméternyi szigetelést, az összes költséget figyelembe véve, mintegy 500–600 koronáért csinálhatunk meg. Ha mindezt szakemberekkel végeztetjük el, akkor négyzetméterenként további 200–300 koronás többletköltséggel számolhatunk. Egy átlagos családi ház 200–250 négyzetméteres külső felülettel rendelkezik, vagyis a hőszigetelés elvégzése ez esetben meghaladja a 140–150 ezer koronát. A szakemberek azonban figyelmeztetnek, hogy az energiaárak növekedésével együtt a jövőben a szigetelés ára is nőhet, így ezt érdemes minél hamarabb elvégeztetni.
Télen a hideg, nyáron a meleg átjárja a ház falazatát, így belső légtér – főleg a falak közelében – hol hideg, hol pedig túl meleg. A hőszigeteléshez használt lapok kimondottan alacsony hővezetési képessége lehetővé teszi, hogy télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítsanak a teljes lakótérben, nyáron pedig ugyanezek a lapok védik a falakat az átforrósodástól. Feladatuk a kiegyensúlyozott állandó hőmérséklet biztosítása. A hőszigetelő rendszerek széleskörű elterjedése annak tulajdonítható, hogy szinte valamennyi építésmódban, új és meglévő épületek külső falainál alkalmazhatók.
A jó hőszigetelő anyagok révén energetikai szempontból igen hatékonyak, és megvalósítási költségük viszonylag alacsony. Átlagos tagolású épületek homlokzati megjelenése például változatlan arányokkal megtartható, de finom párkányok, nyíláskeretek is kialakíthatók az utólagos hőszigeteléssel egyidőben. ĺgy egy jellegtelen, vagy kevésbé igényes homlokzat is szebbé, látványosabbá varázsolható. (mi)
Családi ház szigetelése: 150 ezer korona
Ha egy átlagos, 36 lakásos panelház lakói hőszigeteléssel szeretnék ellátni a házukat és új ablakokat is szeretnének vásárolni, akkor együttesen mintegy 4 millió koronás kiadásra számíthatnak, ami a jelenlegi energiaárak mellett mintegy 10-15 éven belül térül meg. Családi ház lakóiként a hőszigetelésre mintegy 150 ezer koronás kiadással számolhatunk. Jelentős összeget takaríthatnak meg a családi házban lakók, ha új kazánt vásárolnak. Míg egy régi, 20 éves gázkazánnal a fűtési költségek egy 150 négyzetméteres házban havonta nagyjából 3200 koronát tesznek ki, egy modern kondenzációs kazánnal ugyanez 2100 korona. Ez utóbbinak az ára azonban 40 ezer korona körül kezdődik. (mi)
Hasznos címek
Árszabályozási Hivatal (Úrad pre reguláciu sieťových odvetví) – cím: Bajkalská 27, 820 07 Bratislava, Tel.: 02/5810 0411, fax: 02/58 10 04 79, e-mail: [email protected], Honlap: www.urso.gov.sk.
Szlovák Energetikai Ügynökség (Slovenská energetická agentúra) – cím: Bajkalská 27, 827 99 Bratislava, Tel.: 02/5824 8111, fax: 02/53 42 10 19, e-mail: [email protected], honlap: www.sea.gov.sk.
Állami Energiafelügyelet (Štátna energetická inšpekcia), cím: Hurbanova 51, 911 01 Trenčín, Tel.: 032/743 1706, e-mail: [email protected].
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.