Még nem biztos a téli időszámítás

Az Európai Bizottság idén nyáron készített egy felmérést arról, miként vélekednek az unió állampolgárai az óraátállításról. A kérdőívet 4,6 millió ember töltötte ki, és 84 százalékuk az átállítás eltörlése mellett szavazott. A szlovákiai szavazók is egyértelműen a nyári időszámítást állandósítanák: a válaszadók 55 százaléka támogatta a nyárit, 35 százalékuk a télit, 10 százalékuk pedig nem tudott választani. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter – saját bevallása szerint – ugyancsak a nyári idő mellett voksolna, tárcája ehhez képest, egészségügyi okokra hivatkozva, mégis a téli idő megőrzését javasolja. „Az óraátállítás kedvezőtlen hatásai miatt javasoljuk a váltakozás eltörlését, és az úgynevezett standard, vagyis a téli időszámítás állandósítását, hiszen korábban is ez volt használatos ezeken a területeken, és az emberek életműködési folyamatai is ehhez alkalmazkodtak az évek során” – tájékoztatott tárca anélkül, hogy ezen véleményét szaktanulmánnyal vagy saját felméréssel támasztotta volna alá. 

Dr. Fogarassy Éva alvásterapeuta szerint a téli időszámítás kedvezőbb hatással van az emberek pihenésére. „Ha nyáron este 9-ig világos van, akkor kitolódik az alvás előtti úgynevezett lecsendesedési időszak. Ez nagyjából másfél-két óráig tart, így az emberek többsége 11 óra előtt nagyon nehezen alszik el. Ha másnap korán kell kelniük, akkor fáradtak, levertek lesznek, aminek hosszú távon komoly következményei lehetnek” – nyilatkozta lapunknak a szakértő. 

A nyár győzött 

A munkaügyi minisztérium a szomszédos országok véleményére sem tud hivatkozni, hiszen az uniós szavazáson a lengyelek 72 százaléka, a magyarok kétharmada javasolta a nyári idő bevezetését. Csupán Csehországban nyert nagyon szorosan a téli idő a nyári felett. Ha téli idő lenne érvényes nyáron is, akkor a nap leghosszabb napon reggel nem 4:40kor, hanem már 3:40-kor kelne, napnyugta pedig 20:49 helyett tizenegy perccel nyolc óra előtt lenne. 

A minisztérium döntése még nem tekinthető véglegesnek, hiszen a szomszédos országok véleménye felülírhatja a tárca szándékát. „Fontos, hogy a tagállamok egy egységes időzónához igazodjanak, még ha nem is az egész EU-ban, legalább a közép-európai régióban. A piac szempontjából súlyos következményekkel járhat, ha a szomszédos országok más-más időzónához tartoznak” – hangsúlyozta a minisztérium. A tagállamoknak ugyancsak jövő márciusig kell jelezniük, hogy a nyári vagy a téli időzónát akarják-e meghagyni. A nyári esetében 2019. március 31-én, a télinél jövő október 27-én fogják utoljára átállítani az órát. 

Nem az EU lesz az első 

Az óraátállítással több ország is felhagyott az évek során. Ilyen például Oroszország, ahol 2011-ben a váltakozás helyett a nyári időszámításra tértek át, szintén a lakosság egészségügyi és mentális megviseltségére hivatkozva. A változtatás után azonban egyre több embernél jelentkeztek a depresszió tünetei, mivel az egy órával később kelő nap miatt az embereknek gyakorlatilag sötétben kellett elindulniuk otthonról. A dolog odáig fajult, hogy végül 2014-ben egy újabb óraátállítással áttértek a téli időszámításra, és emellett maradtak. (nar, TASR, index.hu)