Továbbra sem tisztázott Mikulec átvilágítási botránya

Roman Konečný, az NBÚ vezetője szerint az exminiszternek nemzetbiztonsági felhatalmazással vagy legalábbis biztonsági tanúsítvánnyal kellett volna rendelkeznie ahhoz, hogy betekinthessen titkos nemzetközi dokumentumokba. Az ügyet tavaly márciusban az NBÚ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottsága is megvitatta. 

„A 2004 óta kialakult gyakorlattal összhangban a vonatkozó törvényt úgy szokták értelmezni, hogy azoknak a minisztereknek, akik megismerkednek titkos dokumentumokkal, rendelkezniük kell nemzetbiztonsági átvilágítással, illetve az ezt igazoló biztonsági tanúsítvánnyal” – mondta akkor Konečný a képviselőknek.

Mikulec ezt visszautasította, mondván: 

„A titkos információk védelméről szóló törvény nem egyértelmű”. 

Hozzátette, hogy sem az Európai Unió, sem a NATO nem kért tőle ilyen tanúsítványt. A bizottság elnöke, Juraj Krúpa (SaS) a maga részéről csak annyit jegyzett meg, hogy a miniszter „talán rendelkezett, de az is lehet, hogy nem rendelkezett” titkosszolgálati engedéllyel. 

Azóta eltelt több mint egy év, és az ügy még mindig nem zárult le. Tavaly októberben a pozsonyi kerületi ügyészség szóvivője és ügyésznője, Gabriela Kováčová azt mondta, hogy „az eddigi vizsgálat és a begyűjtött bizonyítékok alapján nincs ok büntetőeljárás indítására.”

Az ügyészség szerint azonban szabálysértés történt, ezért az ügyet visszautalták az NBÚ-nak. Ezt a hivatal szóvivője, Peter Habara is megerősítette. 

„Az illetékes ügyészség a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz utalta az ügyet további eljárásra” – mondta Habara.

Hangsúlyozta, hogy az eljárás nem nyilvános, ezért a Nemzetbiztonsági Hivatal nem kommentálja tovább az ügyet. 

„Arról sem fogunk találgatni, hogy mennyi ideig fog tartani a vizsgálat” – tette hozzá Habara.

A volt miniszter jelenleg parlamenti képviselő. 

„Senki nem keresett meg, és nem tudom, hogy az üggyel tovább foglalkoznak-e” – mondta Mikulec. 

A volt tárcavezető kitart amellett, amit egy évvel ezelőtt mondott, vagyis hogy a vádaskodás célzatos, az NBÚ törvényértelmezése pedig téves volt.

Azonban Mikulec érvelése is egy kicsit sántít. Szakértők szerint miniszterként valóban joga volt ahhoz, hogy titkos információkat ismerjen meg, akár biztonsági engedély nélkül is. A bökkenő azonban az, hogy csak olyan dokumentumokba szabadott volna betekintenie, amelyek Szlovákiával voltak kapcsolatosak. Ha viszont a NATO-t és az EU-t érintő információkat akart olvasni, akkor külön igazolást kellett volna kérnie a nemzetbiztonsági hivataltól. Ahhoz pedig, hogy ezt megkapja, külön engedélyre volt szüksége. Ez alól csak a három legmagasabb közjogi méltóság, azaz az államfő, a házelnök és a kormányfő képez kivételt. 

Roman Mikulec – saját bevallása szerint – az ügyet, amely miatt az akkori ellenzék megpróbálta eltávolítani őt a miniszteri posztról, már lezártnak tekinti. Állítja, azóta sem keresték meg, semmi sem utal arra, hogy lenne hivatalos folytatatás. 

Mivel azonban a vizsgálat közigazgatási eljárás keretében zajlik, eddig még senkinek sem kellett kapcsolatba lépnie az exminiszterrel. Az eljárást nagyjából ugyanúgy folytatják le, mint például egy gyorshajtásért kapott rendőrségi bírság esetében.

Mivel az eljárás még nem zárult le, nehéz előre megjósolni, az NBÚ végül hogyan fogja értékelni az ügyet. Ha úgy dönt, hogy szabálysértés történt, erről Mikulecet levélben értesítik, akárcsak a kiszabott büntetés összegéről. Ha kiszabnak bírságot, a büntetés valószínűleg kétezer euróig terjedő pénzbírság lesz. 

Az ügy valószínűleg még egy hónapig elhúzódik. Ha Mikulecet megbüntetik, minden bizonnyal fellebbezni fog.

(p7d)