Matovičék célja, hogy legyőzzék Ficót és Pellegirinit

Pellegrinit Fico „ikertestvérének” tekinti, szerinte ezt igazolja a Hlas jelöltlistája is. „Az első húszban tizennégy volt smeres van” – tette hozzá.

Šipoš szerint az OĽaNO-nak nem kell szégyenkeznie a parlamenti ciklusban nyújtott teljesítményéért, ellenkezőleg, jobb választási eredményt vár annál, mint amit most a felmérések mutatnak. „A választás előtti felmérések sosem kedveztek nekünk. De végül a finisben megkaptuk a bizalmat a választóktól” – emlékeztetett.

Ezért is döntöttek úgy, hogy koalícióban indulnak a választáson a Keresztény Unióval (Kresťanská únia) és a Za ľudíval, bár így a szavazatok minimum 7%-át kell megszerezniük a parlamentbe jutáshoz. „Azt mondtuk, ha azért a három évért, amíg a maffia ellen harcoltunk, illetve az emberekért és a családokért, nem tudunk 7 százalékot szerezni, akkor nincs is keresnivalónk a parlamentben” – jelentette ki Šipoš.

Azt állítja, a koalíciós kormányzás befejeződése előtti időt számos családbarát intézkedés elfogadására használták ki. Emellett a rendőrség szabadon végezhette a munkáját, és magas beosztású személyek ellen indult eljárás, sőt kormánypárti képviselők ellen is.

Azért, hogy a kormánykoalíciónak a ciklus elején alkotmányos többsége volt, mégis szétesett, az SaS elnökét hibáztatja. „Kezdettől fogva rossz vért szült a koalícióban Richard Sulík tevékenysége, aki köztudottan a kormánykoalíciók legnagyobb szétverője” – állítja Šipoš. Emlékeztetett, hogy a járvány idején Sulík még egy kormány elleni tüntetésben is részt vett. „Szétverte és kannibalizálta a Za ľudít, majd megszerezte a képviselőit, és akkor ráébredt, hogy végre van elég ereje megbuktatni a kormány” – tette hozzá.

Bár az OĽaNO nem támogatta a rendkívüli parlamenti ülés megnyitását, mivel a Smer kampányhúzásának tartja elővenni az önkormányzatok ügyét, Šipoš azt elképzelhetőnek tartja, hogy a települések megkapják a 108 millió eurós kompenzációt a magasabb energiaárak miatt.

Másrészt úgy gondolja, az önkormányzatoknak is azon kellene lenniük, hogyan tudnak pénzt megtakarítani és ezzel kapcsolatos javaslatokkal kellene előállniuk, nem csak az államra kellene támaszkodniuk ebben a kérdésben. Emellett az önkormányzatok számát is sokallja. Rámutatott, hogy egyes településeknek 100-nál kevesebb lakosa van.

„Az egyik falunak 100 lakosa van, a szomszédosnak szintén 100, a következőnek meg 50, és mindháromnak van polgármestere, aki 3000 eurós fizetést kap. De iskolájuk nincs, sőt rendes járdáik sincsenek, és este ki kell kapcsolniuk a közvilágítást, mert nincs rá pénz” – mondta Šipoš. Szerinte el kellene gondolkodni azon, szükség van-e ennyi önkormányzatra, és kell-e költeni ennyi pénzt a polgármesterekre.