Igor Matovič és Richard Sulík konfliktusa miatt nem fog szétesni a koalíció, ellenben ez a fajta hozzáállás káros: két politikus konfliktusává silányítja a járványkezelés legfontosabb kérdéseit – vélekednek a politikai elemzők. A legutóbbi felmérések számai pedig azt jelzik, a Covid-helyzet politikai hatásai fontos szerepet tölthetnek be a jövő vitáiban.
Matovič és Sulík a választókért is harcol
Sulík és Matovič a héten esett egymásnak, felmelegítve tavaszi konfliktusukat: míg az SaS elnöke azzal vádolta a járványügyi illetékeseket, hogy valódi adatok nélkül dolgoznak, és ész nélkül zárják be az éttermeket vagy épp az edzőtermeket, addig Matovič szerint Sulík felelőtlen hozzáállásával sokak haláláért lesz felelős.
Személyeskedés
A vita a közösségi oldalakon, és a sajtóban is folytatódott, és a héten egészen durva és személyes hangvételt vett: Matovič kijelentette, Sulík nem a barátja többé, az éles üzengetés pedig később kiterjedt a teljes SaS-re is.
A kormányfő bejelentette, nem viszi magával Martin Klust, a külügyminisztérium SaS-es államtitkárát a következő brüsszeli útjára. „Nincs okom előzékenynek lenni az SaS-szel és képviselőivel” – jegyezte meg ennek kapcsán Matovič. Martin Klus, aki eddig úgynevezett „serpaként” (tanácsadóként, koordinátorként) dolgozott Matovič EU-s útjaink, lapunknak nem akarta kommentálni, hogy ezúttal kimaradt a delegációból, sem azt, hogy a miniszterelnök élesen támadja pártját. „Én annak a híve vagyok, hogy a kormánykoalícióban történteket lehetőleg egymás között vitassák meg az érintett felek. Ebben az időszakban nem szabad feleslegesen terhelni az embereket személyes támadásokkal” – jegyezte meg. Azzal kapcsolatban, lehet-e bármilyen hatása a szlovák álláspontokra a hiánya a delegációból, azt mondta, ezt nehéz felmérni. A feladatait a delegációval kapcsolatban távmunkában igyekszik megoldani. „Nem én vagyok az első és az utolsó serpa, aki a járvány idején ilyen helyzetbe került, de remélem, ez már nem ismétlődik meg” – tette hozzá.
Nem bukik a koalíció
Tomáš Koziak politikai elemző a Pravdának nyilatkozva azt mondta, nem gondolja, hogy ez a konfliktus végül a koalíció bukásához vezethet. Úgy véli, hogy a felek tudatosítják, hogy a kormányzás előnyökkel jár számukra, ezért a politikai pragmatizmus összetartja majd őket. Hasonló véleményen van Darina Malová, a Comenius Egyetem politológusa, aki azonban az Új Szónak kiemelte: a Sulík és Matovič közti konfliktus alapvetően két nagy egójú, autoriter politikus vitája, melynek komolyabb tárgyi alapja nincs.
Malová rámutat: Sulík volt az, aki Matovičot a politikába hozta, ám később Matovič függetlenedett, és ez is a forrása a köztük lévő feszültségnek. „Ezért is gondolom, hogy ez a vita nem fog szakítássá fajulni. Alapvetően másodrangú dologról van szó” – magyarázza.
Az elemző szerint a konfliktus megoldása így biztosan nem fog menni. Figyelmeztet: Matovič és Sulík nem adatokat ütköztet abban a vitában, hogy mennyire kell bezárni az országot a koronavírus-járvány idején – méghozzá azért, mert ezzel kapcsolatos releváns adatai egyiküknek sincsenek. Matovič intézkedéseit a vírustól való félelem irányítja, Sulík pedig konkrét vállalkozói csoportok érdekében lép, akik számára ugyanakkor a vállalkozásuk előbbre való, mint a távolinak tűnő vírus. A vitában a legkompetensebbek a járványügyi szakértők és a közgazdászok lennének, akiknek tudományos alapokon kell megállapítaniuk, hol vannak Szlovákia prioritásai. Az egészségügyi vészhelyzet kezelése és a gazdasági intézkedések közti határt nekik kell finomhangolniuk. „Amit Matovič és Sulík bemutat, az nem racionális hozzáállás egy olyan problémához, melynek van racionális megoldása” – szögezte le Malová.
Richard Sulík ugyanakkor már az első erős megnyilvánulásai után is igyekezett visszafogni magát, és Igor Matovič szerda este és csütörtökön már szintén óvatosabban nyilatkozott Sulíkékkal kapcsolatban. „Matovič már felfoghatta, hogy túllőtt a célon” – vélekedik Malová.
A számok nem engednek
Nem várható azonban, hogy nyugvóponton marad a két koalíciós pártelnök konfliktusa. Az AKO ügynökség legújabb felmérése ugyanis megerősítette a már eddig is látszó trendet, miszerint az OĽaNO támogatottsága látványosan csökken. A közvélemény-kutatás szerint Peter Pellegrini pártja, a Hlas már a legnépszerűbb politikai formáció 18,8 százalékos támogatottsággal. Az OĽaNO újabb csökkenés után 15,3 százalékon áll, ellenben az SaS nagyon megerősödve a harmadik helyen tanyázik 13,3 százalékkal. És mivel a legkisebb kormánypárt, a Za ľudí nem kerülne a parlamentbe, a jelenlegi kormánypártoknak nem lenne többsége a törvényhozásban, ha a választást ezen a hétvégén tartanák.
A belső konfliktusok a kormányban Peter Pellegrininek és pártjának kedveznek, hiszen ellenzékből politizálva könnyebben bírálhatják a koalíció járványügyi intézkedéseit. A közvélemény-kutatók adataiból viszont az látszik, hogy az OĽaNO preferenciáinak csökkenéséből elsősorban az SaS profitált, az ellenzéki és a kormánypárti oldal között pedig meglehetősen kis mértékben ingáznak a szavazók. Matovič és Sulík belső konfliktusa és a járványkezelés mikéntje tehát újabb politikai dimenziót kapott, és nem valószínű, hogy ezt a felek alábecsülik majd a jövőben.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.