Másfél milliárd az egészségügybe, de mire lesz elég?

Ahogy arról a múlt héten beszámoltunk, a szlovák kormány elfogadta az úgynevezett helyreállítási tervet (Plán obnovy), amelyet az Európai Unió gazdaságmentő csomagjának lehívására dolgoztak ki. Szlovákia 6,6 milliárd eurót igényelhet az uniós alapból vissza nem térítendő támogatás formájában.

Edurad Heger (OĽaNO) miniszterelnök és kabinetje ezt az összeget azoknak az ágazatoknak a fejlesztésére fordítaná, amelyekben az ország jócskán elmarad az uniós átlagtól. Hat nagyobb témakört érintenek: zöld gazdaság, oktatásügy, tudomány és kutatás, egészségügy, közigazgatás és digitalizáció. A felsorolt területek közül az egészségügybe pumpálják a második legmagasabb összeget, összesen 1,533 milliárd eurót (ennél többet csak a zöld gazdaságba fektetnek, 2,3 milliárdot).

A kormány ennek az összegnek a segítségével az egészségügy rendszerszintű problémáit szeretné megoldani. A másfél milliárd eurót három nagy reformcsomagban használnák fel.

Visszatérő kórházreform

Az első csomag a fekvő- és járóbeteg-ellátás megújítására vonatkozik. Ez a reformterv legköltségesebb része, összesen 1,163 milliárd eurót fektetnek a kórházak és a rendelők modernizációjába.

Ami a kórházakat illeti, kiemelten fontosnak tartják az épületek felújítását.

„Egy tipikus kórház Szlovákiában 50 évnél is régebben épült, de vannak olyanok is, amelyek már 100 éve”

– olvasható a helyreállítási tervben. Az épületek mellett a műszaki felszerelést is meg kell újítani, mert az egészségügyi ellátás minősége nagyban függ attól, milyen eszközöket használnak a kórházakban.

Szintén kiemelt helyen szerepel a kórházhálózat optimalizációja. Mint írják, a szlovák egészségügyben komoly gond a kórházi ágyak nem megfelelő kihasználtsága – néhány intézményben feleslegesen sok az ágy, máshol nincs elegendő. Ennek a problémának a felszámolására először is három kategóriába sorolnák az intézményeket. A lokális kórházakban a legegyszerűbb beavatkozásokat végeznék, a regionális intézményekben a súlyosabb műtéteket, a nemzeti kórházakban pedig a legbonyolultabb műtétekre kerülne sor. Fontos, hogy az egyes intézmények gyorsan elérhetők legyenek: a lokálisak 45, a regionálisak 60, a nemzeti kórházak pedig 120 percen belül a lakosság 90 százaléka számára.

A kórházi ágyak optimalizálásának köszönhetően rengeteg ágy szabadulna fel, amelyeket a hosszú távú betegellátásban lehetne hasznosítani.

Ezek az intézkedések szinte teljes egészségben megegyeznek Andrea Kalavská korábbi egészségügyi miniszter reformprogramjával, amelyet két évvel ezelőtt terjesztett a parlament elé. A javaslat azonban elbukott, mivel a Kalavskát kinevező Smer nem volt hajlandó támogatni. Robert Fico pártelnök akkoriban azzal érvelt, a reform a kórházak esetleges bezárásával fenyeget, ezzel pedig nem ért egyet.

A helyreállítási tervben nem esik szó kórházbezárásról, ehelyett a kórházi ágyak kapacitásának csökkentéséről beszélnek.

Több rendelő

A szlovák egészségügy másik nagy problémája az állandó munkaerőhiány, ami a járóbeteg-ellátásban különösen megmutatkozik. A helyreállítási terv alapján legalább 350 általános orvosi rendelő és 80 gyermekorvosi rendelő hiányzik a rendszerből, aminek következtében az orvosok túlterheltek, a várólisták pedig állandóan hosszabbodnak. Az egészségügyi tárca ezért pénzügyi támogatást nyújtana azoknak az általános orvosoknak, akik rendelőt szeretnének nyitni Szlovákiában. A támogatást a rendelő üzemeltetésének költségeire lehetne fordítani, de csak azzal a feltétellel, ha a pénzösszeg igénylése után sem mennek külföldre dolgozni. A tárca 2022 és 2026 között összesen 170 új rendelő támogatásával számol.

Mentális egészség

A második, 105 millió eurós reformcsomagot a mentális betegségek ellátásának javítására fordítanák. A probléma ebben az ágazatban is rendszerszintű: a munkaerőhiány és a megfelelő technikai felszerelés mellett olyan tárcaközi irányító szerv is hiányzik, amely egységesen tudná összehangolni a problémák felszámolását. Ennek létrehozása után új, modern felszereléssel ellátott diagnosztikai központokat nyitnának, illetve a pszichológiai szakirányok oktatását is vonzóbbá tennék. A dokumentumban megjegyzik, hogy a rendszerben jelenleg 1193 pszichológust tartanak nyilván, ami messze nem elegendő. A tervben figyelembe veszik a koronavírus-járvány okozta mentális problémákat: egy névtelenül használható segélyvonalat szeretnének indítani, amelyet bárki igénybe vehet, ha úgy érzi, nem bír egyedül megbirkózni a problémáival.

(A szlovákiai magyar diákok mentális egészségével mi is részletesen foglalkoztunk, a cikket ide kattintva olvashatják)

Az idősek ellátása

A harmadik reformcsomag az idős betegek kezelésére helyezi a hangsúlyt. A szlovák egészségügy legnagyobb kihívásai közé tartozik a lakosság elöregedése: a 65 év felettiek aránya a következő 20 évben 16 százalékról 24 százalékra emelkedik. A kormány szerint sürgősen meg kell emelni a szociális otthonok kapacitását, illetve minél több rehabilitációs központot kell nyitni az idősek ellátására. A reformterv része az otthoni betegápolási ügynökségek (ADOS) hálózatának megerősítése is. A felsorolt tervek megvalósítására 265 millió eurót különítettek el.

Kritikus fogadtatás

A szakmai szervezetek kifejezetten kritikusan reagáltak a helyreállítási tervre. A Szlovák Kórházszövetség (ANS) például azt kifogásolta, hogy a kórházak felújítására szánt reformcsomagból kizárólag az állami intézmények kapnak, a magánkézben levők nem.

„Felszólítjuk a kormányt, hogy értékeljék át ezt a politikai döntést, hiszen azokból a betegekből, akik olyan régióban élnek, ahol nincsenek állami kórházak, másodrendű állampolgárok lesznek. Ezek a páciensek is megérdemlik a felújított kórházakat és a minőségi betegellátást”

– üzente Marián Petko, az ANS vezetője, aki aláírásgyűjtést is szervezett a diszkriminatívnak nevezett döntés ellen. A petícióhoz csatlakozott a Páciensek Jogvédő Szervezete (AOPP) és a Magánorvosok Szövetsége (ASL) is.

Az egészségügyi tárca elutasította az ANS arra vonatkozó állításait, hogy a helyreállítási terv másodrendű állampolgárokká tenné a lakosság egy részét. Zuzana Eliášová szóvivő kijelentette, hogy a reformok minden egészségügyi intézményt érintetnek, függetlenül attól, hogy állami vagy magántulajdonban vannak. Példaként az új rendelők kiépítésének támogatását említette, amely kifejezetten a magánrendelőkre vonatkozik.

A szóvivő ugyanakkor nem mondta ki egyértelműen, hogy az épületfelújítás és a korszerűsítés a magánkézben levő kórházakat is érinti. Tény, hogy a dokumentumban az ehhez kapcsolódó részben csak az állami kórházak vannak felsorolva.

A reformcsomagot a Szlovák Orvoskamara (SLK) is bírálta. Marian Kollár, a szervezet elnöke szerint a tervben fontos célokat fogalmaznak meg, ugyanakkor nem fordítanak elég figyelmet a személyzet megtartására.

„Felesleges épületeket felújítani és berendezéseket vásárolni, ha nem lesz ki gyógyítson”

– írta lapunknak eljuttatott levelében a kamara vezetője.