Marad a százalékalapú nyugdíjvalorizáció

Hasonló forgatókönyv alapján zajlott az e heti parlamenti munka is, több szociális törvény más formát nyert, mint amilyet a koalíció elképzelt neki.
A legnagyobb meglepetést a szociális biztosításról szóló törvényhez benyújtott koalíciós képviselői javaslat okozta, pontosabban annak elfogadása, mely azt eredményezte, hogy az eddigi kormányelképzelésekkel homlokegyenest ellenkező végleges döntés született: vagyis mégsem úgy lesz 2012-től a nyugdíjvalorizáció, ahogy arról már hónapokkal ezelőtt Jozef Mihál beszélt. A munka-, szociális- és családügyi miniszter pedig ebben a témában volt úgymond a leghatározottabb, néhány héttel ezelőtt sajtótájékoztatón ismertette, hogyan fog kinézni a nyugdíjvalorizáció új módszere, mennyit fog ezáltal spórolni az állam.
Elég volt egy utolsó pillanatban benyújtott SDKÚ-s törvényjavaslat, Zoltán Horváth képviselő részéről, s máris összedőlt Mihál elképzelése. Horváth módosításával azt indítványozta, hogy maradjon a jelenlegi nyugdíjvalorizálási módszer – a parlament pedig elfogadta. Jozef Mihál miniszter ugyan leszögezte, nem tesz le tervéről – ha nem is 2012-től, de később más legyen a valorizáció módja –, a lényeg azonban az, hogy hiába volt a sokat ragozott változtatási szándék, egyelőre minden marad a régiben. Ez egyébként a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőknek rossz hír, a többieknek inkább pozitív – a jelenlegi, s 2012-től is maradó számítási módszer ugyanis némileg magasabb nyugdíjemelést eredményez az utóbbi csoportnak, míg a Mihál által szorgalmazott módszer a kisnyugdíjasokon segített volna.
Jelenleg a második Dzurindakormány által bevezetett úgynevezett svájci indexálás alapján történik a valorizáció, s ez marad tehát – eltérően Mihál tervétől – 2012-ben is. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak emelkedését az országos átlagbér növekedése és az éves infláció mértéke alapján számítják ki: az emelkedés mértéke az átlagbér növekedésének fele és az infláció felének összege. Ezen számítás alapján 2011 januárjától 1,8 százalékkal nőnek az öregségi, korkedvezményes, és rokkantnyugdíjak, ezek 60 százaléka az özvegyi nyugdíj, 40 százaléka az árvasági járadék.
2012-től azonban nem százalékosan, hanem egy egységes összeggel nőttek volna a nyugdíjak Mihál terve szerint. A számítás alapja már nem az országos átlagbér lett volna, hanem az átlag öregségi nyugdíj és az infláció. Jozef Mihál szerint a becslések azt mutatják, hogy 2011-ben az átlag öregségi nyugdíj 360 euró lesz, az infláció 3,9 százalék. A 360 euró 3,9 százaléka 14,04 euró, 2012-ben tehát ennyivel emelkedtek volna az öregségi, a korkedvezményes és a szolgálati nyugdíjak, a fix összeg 70 százalékával a rokkantnyugdíjak egy része, 60 százalékával az özvegyi nyugdíjak, 40 százalékával az árvasági járadék.